A szerves hulladék gyûjtése

Hulladékgazdálkodás. Mit is jelent? Természetesen, mindjárt elsõ gondolatunk, hogy mennyire el vagyunk maradva a tõlünk nyugatra fekvõ országoktól. Valóban így van? Feltétlenül az õ példájukat kell követni? A tanulmányút, valamint tapasztalataink összefoglalójának készítése során végig ez a kérdés motoszkált a fejemben. Talán mire befejezem írásomat választ tudok adni, vagy majd Ti megtaláljátok velem együtt.

Wageningen hollandiai kisváros, sok mindenben hasonlít testvérvárosára, így nagysága közel megegyezik Gödöllõjével, valamint mind a két városban agrár felsõoktatási intézmény található. Persze eltérés is akad bõven. Például a rengeteg kerékpárút és kerékpáros, amely nem az autósok bosszantását szolgálja. Hosszan lehetne sorolni a hasonlóságokat és különbségeket. Mi viszont maradjunk csak a hulladékgazdálkodásnál.

Wageningen lakosainak száma 32796 fõ. A település szerkezet is hasonló, mintegy 8427 családi házat, valamint 3539 lakást találunk lakótelepeken. A családi házas övezetben lakásonként 2 mini konténer van hulladékgyûjtésre rendszeresítve. A lakótelepes részen 1 m3-es konténerek vannak kihelyezve, 383 db égethetõ házi hulladékra, valamint 210 db komposztálható szerves hulladékra van rendseresítve. A konténereket külön elzárva tartják, a lakók csak beönteni tudják a hulladékot, hozzáférésre nincs lehetõség.

E rendszerhez kapcsolódik a több helyen kihelyezett papír és üveggyûjtõ konténer, a mérgezõ, a háztartási anyagok és eszközök, a hûtõszekrények és fémek begyûjtésére szervezett gyûjtõ utak, valamint a hulladékudvar, ahová évi 10 alkalommal nagyobb mennyiségû hulladékot szelektíven lehet elhelyezni (1. sz. táblázat). A rendszer ellenõrzését és mûködését segíti egy mágnes kártyás rendszer, amelyet a hulladékudvar használata mellett a város területén parkolásra és egyéb célokra lehet felhasználni. A lakosság pontos tájékoztatást kap elõre naptár segítségével a begyûjtõ körutak idõpontjáról. Ezen a naptáron egyben részletezve van a különbözõ hulladékokkal kapcsolatos egyéb információk. A gyûjtõ cég pontosan betartja az elõre megadott idõpontokat, semmilyen körülmények között ettõl nem tér el.

Itt gyûlik a holland bálás

Szemétdíj

Ha egyedül él valaki 273,6 NLG (29000 Ft), közös háztartás (egy család) pedig 435,6 NLG (46170 Ft) hulladékdíjat fizet évente. Az 1996-ban az összes bevétel 5.023.150 NLG (532 millió Ft) volt. Egy wageningeni lakosra 433 kg/év települési hulladék jut.

Wageningenben 1996-ban összegyûjtött
hulladék mennyiségi megoszlása

Most térjünk egy kicsit haza. Nálunk ömlesztve gyûjtik, sok helyen már forgódobos vagy tólólapos gép segítségével. A hulladék pedig kikerül egy lerakóba, amely jobb esetben már kerítéssel ellátott. Igaz egyre több épül szigeteléssel, de a költségek miatt a szükséges ütemnél lassabban. Persze nem kell hasra esni az adatok elõtt. Mindjárt itt van az egy fõre jutó hulladék mennyisége, amely Gödöllõn 325 kg/év mennyiséget éri el lakosonként. Ez kb. 100 kg-mal alacsonyabb Wageningenétõl. Sõt, feltételezhetõ, hogy a gödöllõi adat túl van becsülve. Ha elõvesszük az EU prioritásokat, ott elsõ pontban a megelõzés szerepel. Azaz csökkenteni kell az egy fõre jutó hulladék mennyiséget.

Sok vagy kevés a 29000 Ft? Természetes a mostani 3900 Ft-hoz képes sok. Ha az átlagos holland átlag jövedelmekhez viszonyítunk, akkor közel ugyanazt a nagyságrendet kapjuk. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ugyanazt a szolgáltatást is lehet biztosítani belõle.

Még egy momentum. Egy korszerû gyûjtési rendszer bevezetése évekig tart, kint és évekig tartott. Késõbb kezdjük, ezzel bizony el vagyunk maradva.

Komposztálás

A szelektíven gyûjtött, valamint a vegyes hulladék szétválasztása, a komposztálás egy központi visszaforgató telepen történik, ahol mintegy 70 ha-on komposztálnak, a válogatnak, az építési törmelékeket õrlik és újrahasznosítják, valamint a véglegesen lerakják a másra már nem használható anyagokat. Ez a telep (VAR : Veluwse Afval Recycling) 2 millió ember hulladékával foglalkozik. Igen, a szám pontos. Óriási telep gigászi gépekkel. Pozitív része a dolgoknak, hogy feldolgozzák a hulladékukat a legapróbb szögig. Negatív számomra a nagyság, az emberléptékûség hiánya.

E sorok elején feltettem egy kérdést, azaz követhetõ-e a bemutatott holland példa. Nagyon sokan lelkesedve kiáltanak fel, hogy igen. Valóban tökéletes megoldásnak látszik, Hollandiában. Sokan megfeledkeznek arról, hogy nagyon sok mindenben különbözünk. Település szerkezettõl a hulladék minõségéig, összetételéig és mennyiségéig. Egy hosszú folyamat elején vagyunk. Keressük a megoldást. Égetés? Hõbontás? Lerakás? Újrahasznosítás? Hulladékudvar? Szelektív gyûjtés? Utólagos válogatás? Komposztálás? Tartós anyagok? Újrahasználat? Ha önmagában nézzük, akkor egyik sem jelent végleges, tartós megoldást. Nem szabad a technika, mûszaki megoldások egy-egy elemét kiragadni, elsõdleges megoldásként kezelni. Egyedül egy rendszerben való gondolkodás találhatja meg a legkedvezõbb megoldást. A rendszer része pedig a lakosság is, tele számtalan kiszámíthatatlan tényezõvel. Ez egy hosszú tanulási folyamatot igényel. Nemcsak nálunk, hanem tõlünk nyugatra is.