Budapest mérlege

Tavaly a Fõvárosi Vízmûvek Rt. hozzávetõleg 4,5 millió Ft kárt szenvedett a hálózaton, az ahhoz kapcsolódó elektromos vezetékeken keletkezett kár és másfajta lopásokból. A tolvajok akár egy kanna borért is ellopják az alumíniumból készült szekrényajtókat és vezetékeket, a cég így arra kényszerült, hogy több helyen elektronikus riasztókat szereljen fel a szekrények ajtaja mögé, melyek már több lopási kísérletet meghiúsítottak.

Az FKF Rt-nél a közlekedésitábla-tolvajok okoznak gondot: a tavalyi kár 40-45 millió Ft-ra tehetõ. A lopott alumíniumtáblákat a színesfém-kereskedõk egy része annak ellenére átveszi, hogy a rendõrök rendszeresen ellenõrzik az átvevõhelyeket. Egy KRESZ-tábláért, mely 8 kiló alumíniumból van, 1200-1500 Ft-ot lehet kapni, míg az FKF Rt-nek a pótlás 15000 Ft-jába kerül. Hamza Zsolt (FKF Rt.) elmondása szerint, a lopásokat kivédendõ, már 4 éve megkezdték az oszlopok cseréjét olcsóbb horganyzott acélcsövekre. Ezenkívül a közelmúltban megkereste õket egy cég, mely ugyanezeket az oszlopokat mûanyagból gyártja. Ez utóbbiakból 10 db-ot helyeztek ki a fõváros különbözõ pontjaira referenciaként. Hogy megfelelnek-e, azt az egyéves próba fogja kideríteni. Mindenesetre a táblák cseréje tovább folyik, mely több éven keresztül elhúzódik majd. Megjegyezzük még, hogy amellett, hogy valaki ellopja a táblát, nemcsak szabálysértést követ el, hanem a közlekedés biztonságát is veszélyezteti.

A legemlékezetesebb táblalopás-sorozat 1997-ben történt: a XVIII. kerületben ismeretlen tettesek egy éjszaka alatt 135 oszlopot vittek el úgy, hogy az alumíniumcsöveket teherautóról, hidraulikus emelõvel tépték ki a földbõl aszfaltostul-mindenestül. A kár megközelítette a 1,5 millió Ft-ot.

Lerakó elutasítva

Ez évi elsõ kommunális lerakónk, melyet elutasított a lakosság, Egercsehi község nevéhez fûzõdik. A regionális lerakó 34 észak-Heves megyei településrõl (összesen 40 ezer lakostól) fogadta volna a hulladékot mintegy 25-30 éven keresztül. A több, mint 800 milliós beruházás semmibe sem került volna a falunak, mivel egy 40 hektáros területet ajánlott fel, a falu szeméttelepe ráadásul hamarosan betelik. A lakosságnak ingyenes lehetett volna a szemétszállítás, mindenkitõl elszállították volna a hulladékot, ezenkívül az iparûzési adóval gyarapodott volna az önkormányzat - vélekedik a polgármester. Még az önkormányzati választások elõtt készült egy tiltakozó petíció, amit az ott élõk 20%-a írt alá. A népszavazást három falugyûlés elõzte meg, amelyeken a község vezetõi és szakemberek válaszoltak a feltett kérdésekre. A népszavazáson a megjelentek kétharmada válaszolt nemmel az "Egyetért-e a regionális hulladéklerakó létrehozásával?" kérdésre. Döntésüket avval indokolják, hogy nem szeretnék, ha más falu szemetét is odahordanák. A népszavazás elõtti napokban névtelen levelekben buzdították a lakosságot tiltakozásra, mert számolni kell a jármûforgalom megnövekedésével, a vízhálózat, a levegõ és a termõföld károsodásával, a guberálók és a hajléktalanok megjelenésével. A szórólap szerint "ugrásszerûen növekedne mindenfajta rákos, immunrendszert gyengítõ és fertõzõ betegségek száma".

A 34 építtetõ önkormányzat most másik helyet keres a tervek megvalósítására.

Égetõ elutasítva

A kengyeli plazmaenergia pirolízis elvén muködõ veszélyeshulladék-megsemmisítõ tervére elsõsorban a lakossági tiltakozásra való tekintettel nem adta áldását a környezetvédelmi hatóság. Részletesebben lásd írásunkat A Gyalogkakukk elõnyben c. cikkünkben.

Üzemben az új lerakó

A tavalyi év végén kezdte meg mûködését egy újonnan létesített regionális lerakó I. üteme a Tatabánya körzetében levõ Dubnik-völgyben. Jelenleg 100 ezer fõ hulladékát fogadja Tatabányáról és 8-10 környezõ településrõl. A lerakó egyébként 150 ezer fõ hulladékát képes befogadni, s így számolva 15-20 évig üzemel majd. Ám Laki Ferenc (tatabányai önkormányzat) szerint akár tovább is, mivel szerinte az elkövetkezendõ idõben országosan egyre inkább nõni fog az újrahasznosításra kerülõ hányad. Elmondta, hogy azért volt szükség új lerakóra, mert a régi betelt, már be is zárták. A lerakón egyébként nemcsak kommunális, hanem III. osztályú veszélyes hulladékot is lehet majd tárolni, amint megkapják erre az engedélyt. A veszélyes hulladék a környék ipari területeirõl kerül ide. A regionális lerakót 50%-os állami támogatással (150 millió Ft) építették, a többit az önkormányzat privatizált cége, a REM-Tatabánya állta, amely ezzel együtt 25 év használati jogot vásárolt meg a hulladék szállítására.

Európai lerakás

Az Európa Parlament (EP) álláspontja szerint a hulladéklerakás csak végsõ megoldásként jöhet szóba a megelõzés, az újrafelhasználás, az újrahasznosítás és az égetés után. Az EP-direktíva a lerakókba kerülõ komposztálható szemét tömegének az 1995-ös szinthez képesti 25%-os csökkentését irányozza elõ az életbe lépése utáni 5 éven belül. További 8 éven belül 50, majd újabb 15 éven belül 75%-kal kell csökkenteni ezt a mennyiséget. Az EP sürgeti továbbá a lerakásra szánt hulladékok megadóztatását - írja az Európa Parlament információs havilapja.

Rákospalotai füstgázmosó

A füstgázmosó beruházása, úgy tûnik, már nem kétséges. A fõváros végsõ soron a saját költségén elvégzi - nyilatkozta Vajda Pál, fõpolgármester-helyettes. A minisztérium pedig állítólag állni fogja a 9 milliárd Ft felét.

Garé

Végleges megoldás

Még mindig nem rendezõdött megnyugtatóan a garéi hulladék ügye. Egy március eleji kormánydöntés értelmében a végleges megoldást támogatja majd az illetékes hatóság, ami valószínûleg az égetés lesz. A közbeszerzési pályázat kiírására áprilisban kerül sor. Emellett több, mint 1 milliárd Ft kártérítést követel az AGM Betonelemgyártó, Forgalmazó és Építõ Rt. együttesen a Környezetvédelmi Minisztériumtól és a Budapesti Vegyimûvektõl, mert az utóbbiak, mint megbízók, tavaly szeptemberben felbontották vele a szerzõdést. Az elsõ bírósági tárgyalásra március második felében kerül sor.

Rátóti fejlemények

Továbbra sem dõlt még el, hogy lesz-e Vácrátóton kommunális és veszélyeshulladék-lerakó vagy sem.

Az illetékes környezetvédelmi hatóság 1998. december 17-én megadta az engedélyt. Késõbb a szomszéd önkormányzatok és a lakosság tiltakozására a fõfelügyelõség megsemmisítette az elsõfokú hatóság határozatát, és új eljárás lefolytatására kötelezte õket.

A két szomszédos önkormányzat, Váchartyán és Õrbottyán továbbra sem támogatja a lerakó építését, mondván, a kommunális hulladék lerakása hosszú távon biztosított a környék számára, a veszélyes hulladéknak pedig ott van a közelben levõ aszód-galgamácsai lerakó. A rátóti polgármester a testület megkérdezése nélkül hosszabbította meg az idõközben lejárt szerzõdést a beruházó Trashcan Kft-vel.

Mike Ferenc, a Trashcan Kft. Ügyvezetõje, a Népszabadságban elég szûkszavúan csak annyit fûzött a dolgokhoz, hogy a környezetvédelmi engedélyeztetés kizárólag a hatóság és a cég ügye, még a településnek sincs beleszólása.

Pusztazámori hulladéklerakó

Budapest hulladékelhelyezési gondjai rendezõdni látszanak, mivel beruházás fõvállalkozójának kiválasztására irányuló nyílt közbeszerzési eljárás nyertese, a BETONÚT Szolgáltató és Építõ Rt. szerzõdést írt alá a 3 milliárd Ft-os beruházásról.

Töltsd jelig

A létesítendõ hulladéklerakó területe Pusztazámor község közigazgatási határán belül, az M7-es autópálya mellett a városközponttól majd 30 km-es távolságban.

A létesítmény 3 ütemben épül ki, összesen 55 hektár alapterületen. A 48 évre tervezett mûködési idõ alatt mintegy 66 millió m³ laza hulladék rakható le a területen.

Az FKF Rt. és a beruházó szerint európai színvonalú lerakóban a hulladékok lerakása dombépítéses eljárással fog történni. A kb. 1,4 millió m³/év hulladékból, 1,18 millió m³ Budapestrõl, 0,22 millió m³ pedig a környezõ településekrõl kerül beszállításra.

A lerakótér alapja medenceszerû építmény, amely kettõs mûszaki védelemmel kerül kialakításra. A mûszaki védelem alsó rétege elõírt tömörségû és vízzáró ásványi szigetelõ réteg, amelyre második rétegként polietilén szigetelõ fólia kerül. A fólia felett összegyûlt és szennyezett víz egy kettõs szigetelésû gyûjtõmedencébe jut, majd a hulladékdepóniára visszalocsolásra kerül. A lerakott hulladékból képzõdõ gázt az elsõ idõszakban elfáklyázzák, késõbb pedig hasznosításra kerül.

A hulladéklerakó és létesítményeinek kerítéssel körbezárt területe 92 hektár. Az I. ütem használatbavétele mellett a II. és III. ütem területe a humusz és földanyagok deponálására, illetve kitermelésére szolgálnak, így biztosítva a hulladékok napi takarását és a rekultiváláshoz szükséges záróréteg és termõréteg anyagát.

A hosszú mûködési idõ és a fõvárostól való távolság is szükségessé teszi olyan létesítményrészek megépítését már az I. ütemben, amelyek mindvégig biztosítják a lerakó zavartalan üzemeltetését. Ilyenek pl. a szociális és üzemviteli létesítmények, külsõ kapcsolódó létesítmények (vízvezeték, utak, közúti kapcsolat stb.), környezetvédelmi ellenõrzõ rendszer stb. Ezek a létesítmények a késõbbi - 2010. után - megépülõ II. és III. ütem hulladékelhelyezését is kiszolgálják.

A pusztazámori hulladéklerakó nem valósulhatna meg a pusztazámori lakosság, a Pusztazámori, Tárnoki és a Sóskúti Önkormányzatok támogatása, valamint a terület tulajdonosi jogait gyakorló Kincstári Vagyoni Igazgatóság, a kezelõi jogokat gyakorló Pilisi Parkerdõ Rt. hozzájárulása nélkül. A 800 lakosú Pusztazámor infrastruktúra-fejlesztésre közel 600 millió forintot kap, amiért befogadta a hulladéklerakót.

A hulladéklerakóval kapcsolatban napirenden van egy hulladékátrakó építése, mely kiválogatná a vegyes hulladékból az égethetõ anyagokat. A telepítés helyét illetõen még nincs konkrét megállapodás.