Szelektív gyűjtés

Mivel a szállítás és a csomagolás meghatározó alapanyaga a papír, az iparban és a kereskedelemben hatalmas mennyiségű hulladékpapír halmozódik fel. Ennek mértékét jól mutatja, hogy Magyarországon a lakossági szelektív gyűjtésből származó papírhulladék mintegy tízszerese képződik vállalkozásoknál.

Kétféle csúcstechnológia alkalmazásával indult meg az elektronikai hulladékok újrahasznosítása Miskolcon. Két éve fogant meg az első gondolat egy miskolci cég tulajdonosaiban, hogy a hulladékgazdálkodást jövedelmező és társadalmilag is hasznos üzletággá fejlesszék. Ma már napi egy kamionnyi, azaz évi mintegy ötezer tonna elektronikai hulladékból készítenek mások által használható fém- és műanyag alapanyagot egy Magyarországon eddig nem használt, tiszta technológiával.

Olaszországban keletkezik a legtöbb textilhulladék, de egész Európában rengeteg felesleges divatholmi végzi hulladéklerakókban és szemétégetőkben, írja az Euronews.

A PET Kupa hét éves története alatt 70 tonna hulladéktól mentesült a Tisza és annak ártere. A Felső-Tisza- és a Tisza-tó környéke fellélegezni látszik, de sok terület vár még beavatkozásra. Nem tudjuk pontosan, mennyi műanyag halmozódott fel az elmúlt évtizedekben, és csak sejtéseink vannak arról, hogy hol találhatóak az érintett területek. A természeti értékek védelme és az újabb környezetvédelmi eredmények érdekében a szakemberek határokon átnyúló programot hirdettek.

Válsághelyzet alakult ki az Európai Unióban a papírhulladék újrahasznosítási szektorban, a feldolgozó kapacitások pedig képtelenek lépést tartani a hulladéktermeléssel. Kína hulladékimport-stopját követően az iparágban tevékenykedő európai vállalatok életképességét szabályozói és gazdasági jellegű akadályok is fenyegetik, miután az elmúlt két évben a mélybe zuhantak az árak. Évekbe telhet, mire rendeződik a helyzet.

Az Európai Unióban évente keletkező hulladék legfőbb forrása az építőipar: az építésből és bontásból származó hulladék a legfrissebb, 2014-es adatok szerint az összes hulladék 34,7 százalékát teszi ki, bár ez az arány jelentős mértékben változik országonként – Ausztriában 72,1, Magyarországon 20,7, míg Svédországban 5,3 százalék.