A hulladékgazdálkodás totális központosításáról, államosításáról nyújtott be javaslatot a kormány

  • 2020. november 25.
  • Gyuri

Nagyszabású módosítócsomagot nyújtott be a kormány hulladéktémában kedd este, ami számos ponton hozzányúlna a hatályos hulladéktörvényhez. A változtatások egy része uniós jogharmonizáció, de szigorúbban fellépnének az illegális hulladéklerakással szemben is, és ami sokkal fontosabb: állami kézbe központosítanák a hulladékgazdálkodási hatásköröket, önálló hulladékgazdálkodási hatóságot hoznának létre, koncesszióval egy cég kezébe adnának bizonyos tevékenységeket, és egy sor olyan területet állami feladatkörbe terelnének, amelyek kimaradtak a korábbi államosítási fordulókból.

Utóbbi vonatkozásban az szerepel a Semjén Zsolt által benyújtott tervezetben, hogy állami hulladékgazdálkodási közfeladattá válik a hulladékgazdálkodás minden lényeges eleme, azok is, amelyek mostanáig legalább részben versenypiacként működtek. Ennek keretében az állami feladatok körébe sorolják az úgynevezett „hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységeket”. Ez magában foglalja lakossági vegyes és szelektív hulladékgyűjtés (kivéve a gazdálkodó szervezetek ingatlanhasználó háztartási hulladékhoz hasonló hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött hulladékát), valamint lomtalanításkor kirakott hulladék átvételét, gyűjtését, elszállítását, előkezelését, kereskedelmét és kezelésre történő átadását. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett hulladékgazdálkodási létesítmény fenntartása és üzemeltetése is állami feladat lesz.

A javaslat értelmében a hulladékgazdálkodás a jövőben kormányhivatalokhoz kerül. Az indoklás szerint a körforgásos gazdaságra történő átálláshoz szükséges, hogy a mostani, különböző szervekhez telepített hatósági és nem hatósági hulladékgazdálkodási hatáskörök egy helyre kerüljenek: a kormányhivatali szervezetrendszerbe, amelyen belül elkülönült szervezeti egység foglalkozik a továbbiakban e feladatok végrehajtásáról. Emellett azt is tartalmazza a csomag, hogy nyilvános pályáztatás után, koncessziós szerződés keretében fogják kiosztani fontos feladatok ellátásának jogát az ország egész területére vonatkozóan.

A koncesszió tárgya a javaslat értelmében a jövőben kizárólagosan állam által végezhető állami hulladékgazdálkodási közfeladat, amely magában foglalja a hulladék gyűjtését, elszállítását, előkezelését, az azzal való kereskedést. Bővebben: ide tartozik a települési hulladék hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretein belüli kezelése, a gazdálkodó szervezetek elkülönítetten gyűjtött települési hulladéka, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékek hulladéka, a környezetvédelmi termékdíjas termék hulladéka és a visszaváltási díjas rendszer hulladék. Továbbá a koncesszor fogja ellátni a kiterjesztett gyártói felelősséggel, a termékdíjjal és a visszaváltási rendszerrel kapcsolatos közvetítői feladatokat.

A nyertes cég többek között közszolgáltatási díjra, a környezetvédelmi termékdíjból és a visszaváltási rendszerrel összefüggő díjakból való részesedésre, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerből származó bevételekből való részesedésre, valamint megtérítésre. A törvény szerint ezek – a megtérítés kivételével – hatósági árasak lesznek, azokat a miniszter rendeletben határozza meg.

A telex hulladékgazdálkodási szakember forrása szerint “ilyen mértékű államosítás példa nélküli ez EU-ban, és akár kötelezettségszegési eljárás is lehet a vége, ha ebben a formában szavazzák meg a tervezetet.”

Meglepődhettek ezen a fejleményen a budapesti városházán is: „Micsoda névnapi ajándék! Egy éjszaka benyújtott törvényjavaslat a hulladékgazdálkodás államosításáról. Gondolom azért, mert eddig minden amit államosítottak az jobban működik, lásd iskolák és kórházak. Egy cégnek adják oda az egészet” - reagált Facebook-oldalán a javaslat központosítási elemire Tüttő Kata főpolgármester-helyettes.

A döcögően működő államosított területekre egyébként nem is kell ilyen távoli példákat hozni, maga a hulladékgazdálkodás is átesett már néhány ilyen központosítási és államosítási körön, és a folyamat egyáltalán nem nevezhető zökkenőmentes. Az állami Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) eddigi tevékenységét rengeteg kritika érte szakmai és felhasználói oldalról is. Az erőltetett menetben felállított cég sokáig elég kaotikusan működött, több év alatt képtelen volt saját működő számlázási rendszert felállítani, finanszírozását költségvetési gyorssegélyekkel kellett kipótolni, rendszeresen tartozik az önkormányzati cégeknek a rezsicsökkentés miatt már eleve szűkös szolgáltatási díjjal, amelynek beszedését átvette tőlük.

A módosítócsomag pontjainak indoklásában rendre az EU zöldítése érdekében elfogadott körforgásos gazdaság irányelv hazai implementációjához kapcsolják a változtatásokat – nem világos ugyanakkor, hogy miért segítené elő ezt ilyen mértékű állami kontroll és a versenypiaci megoldások kizárása a hulladékgazdálkodási részterületekről.

Létrehoznának egy új hulladékgazdálkodási hatóságot is, amelyen keresztül a várakozások szerint az illetékes miniszter hatékonyabban láthatja el a területtel kapcsolatos feladatait. A hatóság feladata lesz a jövőben, hogy felügyelje a körforgásos gazdálkodásra való áttérést, de ehhez a szervezethez kerül a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó tevékenységek engedélyezése, felügyelete és ellenőrzése, továbbá ők fogják koordinálni az illegális hulladéklerakás felszámolását és büntetését is. Hogy konkrétan mely szerv látja majd el ezt a feladatot, az a törvény végrehajtási rendeletéből fog kiderülni.

Az eddigieknél szigorúbban fellépnek az illegális szemetelők és hulladékgazdálkodók ellen, itt több részletében is pontosították, kiegészítették a törvény vonatkozó részét. A javaslat szövege szerint három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető,

  • ha valaki engedély nélkül hulladékgazdálkodási tevékenységet végez vagy az engedélyt megszegi,
  • ha olyan jogellenes tevékenységet végez a hulladékkal, amely alkalmas az emberi élet vagy a környezet veszélyeztetésére,
  • ha valaki tiltott helyen az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő veszélyeztetésére alkalmas hulladékot helyez el, vagy ha a hulladék mennyisége meghaladja az 1000 kg-ot vagy a 10 köbmétert.

Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés adható, ha valakit a fenti bűncselekmények valamelyikét

  • veszélyes hulladékkal,
  • különösen nagy mennyiségű hulladékkal (10 ezer kg vagy 100 köbméter felett), vagy
  • visszaesőként követi el.

Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel bünthethetik a jövőben, ha valaki különösen nagy mennyiségű veszélyes hulladékot helyez el illegálisan.

 

(Szerk.: A kormányzati tervekről, azok veszélyéről a Nulla Hulladék Konferencián Dr. Borosnyay Zoltán beszélt előadásában, amely IDE kattintva megtekinthető)

 

Cikk és kép forrása: telex.hu