Szakpolitika

A kutatás-fejlesztés-innováció területét érintő új partnerségi megállapodást kötött kedden a Mol Nyrt. és a Miskolci Egyetem (ME).

Az Európai Bizottság 2023-as zárszámadását vizsgálva az Európai Parlament (EP) Költségvetési Ellenőrző Bizottságban fölmerült, hogy egyes civil szervezetek nem megfelelően használtak fel a támogatásokat. A szakbizottságban a jobbközép Európai Néppárt (EPP) néhány tagja mellé gyorsan fölsorakozott a teljes szélsőjobb is. A vádak szerint az EU környezetvédelemmel és klímavédelemmel foglalkozó LIFE-program keretében a civilek arra kaptak pénzt, hogy az Európai Bizottság (EB) Green Deal, vagyis Zöld Megállapodás tervét népszerűsítsék, lobbizzanak a testület érdekében például EP-képviselőknél és más brüsszeli szerveknél. (A Green Dealt 2019-ben mutatta be az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, a program a kontinens károsanyag-kibocsátásának drasztikus csökkentését tűzte ki célul, de az Ukrajna elleni orosz agresszió, majd az energiaárak emelkedése után mind többen támadták a tervet, mondván az durván fékezi az EU gazdaságát.)

Freiburgban a nyári szünetig a politikai bizottságok elé terjesztik a csomagolási adóra vonatkozó javaslatot – közölte a Német Sajtóügynökséggel egy szóvivő. „Ezzel egyidejűleg a városon belül tervezik, hogy a saját városi rendezvényeiken fokozzák az újrahasználható rendszerek bevezetését”.

A Harmonizált Áruleíró és Kódrendszerben (HS) szereplő vámtarifaszámok láthatóan már nem tükrözik megfelelően a nemzetközi kereskedelemben használt textilek sokféleségét.

Az Európai Bizottság tavaly novemberben közölte a környezetvédelmi civil szervezetekkel, hogy az EU Környezetvédelmi és Klímaügyi Programjából (LIFE) kapott pénzt többé nem használhatják érdekképviseleti és lobbitevékenységekre. 

A biztosi testület megbízatásának első jelentős kezdeményezéseként előterjesztette a versenyképességi iránytűt, mely stratégiai és egyértelmű keretet biztosít a Bizottság munkájának irányításához.
A versenyképességi iránytű egy olyan pályaívet jelöl ki, amelyet követve Európa képes lesz otthont adni a jövőbeni technológiák, szolgáltatások és tiszta termékek feltalálásának, gyártásának és forgalomba hozatalának, és egyúttal az első klímasemleges kontinenssé is válik.

Negyedik működési évét kezdte meg 2025. januárjában az állami tulajdonban lévő Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft. (ÉMK), ez idő alatt pedig már több milliárd forintot költött az állam a működésére. Bár a civil hátterű Magyar Élelmiszerbank már 2005 óta dolgozik azon, hogy az áruházaknál felhalmozódó élelmiszer-fölösleg eljusson a rászoruló családokhoz, az állam 2021-ben döntött úgy, hogy beszáll az élelmiszermentésbe.

Elfogadhatónak tartja a MOHU (MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.) a megjelölt árakat, így a nagykanizsai hulladékszállítást továbbra is egy helyi vállalkozás végezheti. „Újabb tárgyalások után a Viridis-Pannonia végül a MOHU által elfogadható, versenyképes, a szolgáltatás megfelelő színvonalát biztosító árakon vállalta el a kanizsai hulladékgyűjtési feladatokat. Így a jövőben is a nagykanizsai cég lesz a felelős a városi hulladékkezelésért” – közölte a cég az MTI érdeklődésére.

Európa ambiciózus célokat tűzött ki a versenyképes, körforgásos gazdaság létrehozása érdekében, amely kulcsszerepet játszhat az innováció, a dekarbonizáció és a biztonság támogatásában. Az átállás a biológiai sokféleség csökkenésének és a természeti erőforrások pazarló felhasználásának megállítása miatt is szükséges. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) közzétett két tájékoztatója bemutatja a körforgásos gazdaság helyzetét, és felhívja a figyelmet az újrafeldolgozás minősége javításának szükségességére.

Az Európai Unió Föld-megfigyelési programjának adatai alapján az elmúlt 17-ből a múlt hónap volt a 16., amikor a globális átlaghőmérséklet 1,5 Celsius-fokkal meghaladta az iparosodás előttit.