Míg itthon a Kormány elhalasztotta az egyszer használatos műanyag elviteles poharak forgalmazásának betiltását – valljuk be teljesen jogosan, mert sajnos az ipar egyáltalán nem állt készen erre a hatalmas lépésre – addig Németországban 2023. január 1-től lépett életbe a csomagolási törvény (Verpackungsgesetz) 33. §-a.
A Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete hívta fel a tagvállalalatai figyelmét, hogy az illetékes osztrák szakminisztérium tájékoztatása szerint a 2002. évi hulladékgazdálkodási törvény (AWG, → RIS) 15. § (9) bekezdése vagy 69. § (10) bekezdése értelmében általános kötelezettség áll fenn a tíz tonnát meghaladó össztömegű hulladék vasúton vagy más szállítóeszközön történő szállítására, ha a rendeltetési hely és a feladás helye közötti közúti távolság meghaladja:2023. január 1-től a 300 km, 2024. január 1-től a 200 km, 2026. január 1-től pedig a 100 km távolságot.
Várhatóan másfél évet csúszni fog a pohárstop, a Magyar Közlönyben 2022.12.30.-án megjelent kormányrendelet alapján.
Az EU el akarja érni, hogy a csomagolások 65%-a újrahasznosított legyen 2025-re. Ezért a napokban szigorításokat tárgyal, ami ellehetetlenítheti a kapszulás kávét.
Amint dontwasteit is beszámolt róla: módosulnának a hulladékról és a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvények. Az Országgyűlés előtt lévő módosításokhoz december 1-én a Törvényalkotási Bizottságban módosító javaslatot terjesztettek elő és fogadtak el, vagyis változtatnának a fenti törvényeket módosító javaslaton.
A hulladékkoncessziós kormányelképzelések tavalyelőtti közzététele, a lehetőség megpályáztatása, a “nyertes” idén nyári kihirdetése és az azóta zajló előkészületek dacára máig nem egyértelmű, az új rendszer kiterjed-e a lakossági fémhulladékra.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vizsgálatot indított az egyik legnagyobb hazai repohár-forgalmazó, a Cup Revolution Szolgáltató Kft. ellen, mivel valószínűleg agresszív és megtévesztő gyakorlatot folytat a fogyasztókkal szemben – derül ki a versenyhivatal közleményéből.
Előkészítetlenségre hivatkozva nyolc hulladékos érdekképviselet azt kéri a kabinettől, hogy 2023 közepéről 2024 elejére halasszák el az új hulladékkoncessziós rendszer bevezetését.
Világszerte egyre nagyobb problémát jelentenek az elektronikai hulladékok: 2019-ben például 53,6 millió tonna keletkezett, amelynek több mint 80%-a ismeretlen helyen – nem hivatalos hulladéklerakóhelyeken, hulladéktelepeken, bontókban stb. – végezte, és amelyből csupán 10 millió tonna volt az a mennyiség, amelyet dokumentáltan és megfelelően hasznosítottak újra. Magyarországon szerencsére jobb a helyzet, de így is évente több tízezer tonnányi elektronikai hulladék marad ki az újrahasznosítási rendszerből, és végzi például a kommunális hulladékban. Az LG Magyarország októberi kampánya az elektronikai hulladék csökkentésének és felelősségteljes kezelésének fontosságára hívja fel a figyelmet.
A tudatos fogyasztók táborának erősödésével párhuzamosan egyre több céget érhet a greenwashing, azaz a „zöldre mosás” vádja: a legújabb esetben a holland versenyhivatal kifogásolta a Decathlon és a H&M fenntarthatósággal kapcsolatos kereskedelmi gyakorlatait. Az ehhez hasonló vizsgálatok hazánkban is megszaporodhatnak, hiszen a nemzetközi és hazai hatóságok fokozott érdeklődést mutatnak a különböző zöld állítások vizsgálata iránt. A Deloitte szakértői kiemelték, hogy a vállalatoknak elsősorban transzparenssé kell tenniük működésüket a megfelelő adatszolgáltatás révén, hogy elkerüljék a zöldremosás kockázatát.