Brazíliától a Batthyány Térig
"Lehet Más a Világ!". Ez az üdvös sebességgel terjedő szlogen eredetileg a Szociális Világfórum (SzVF) jelszava. A Szociális Világfórumot első ízben 2001. januárjában rendezték meg a brazíliai Porto Allegreben. Az elnevezés a Davosban 1971 óta megtartott Világgazdasági Fórumra utalt, mellyel szemben a SzVF egyfajta ellenpólusként kívánt megjelenni. A davosi fórum annak a világrendnek vált szimbólumává, mely a fundamentalista neoliberális gazdaságpolitikát tette a világgazdaság alapjává, a mindenki által követendő mintává. Tette ezt annak ellenére (vagy annak dacára) hogy az elmúlt évtizedek során egyértelművé vált, hogy ez a gazdasági logika, csupán keveseknek (a már gazdasági és politikai hatalommal rendelkezőknek) kedvez és nem csökkenti, hanem újratermeli, sőt fokozza a világ kettészakadását, az egyenlőtlenségek növekedését, a természeti és emberi környezet kizsákmányolását. A növekedés és a rövid távú haszonszerzés kizárólagosságával szemben, a Szociális Világfórum az egymásrautaltság, a szolidaritás és a fenntarthatóság jelszavait tűzte zászlójára.
Az eredetileg pusztán tiltakozó demonstrációként induló fórum, mára a valódi alternatívák kidolgozásának legjelentősebb gyülekezőhelyévé vált. Az 2003-as, immáron III. Szociális Világfórumnak hozzávetőleg százezer résztvevője volt, küldöttek, megfigyelők, újságírók, szakemberek, aktivisták a Föld minden tájáról. A szervezésben több mint 20 ezren vettek részt 156 országból származó és 717 szervezet képviseletében. 51 ország 1423 médiuma kísérte figyelemmel az eseményeket. A résztvevők 1286 műhelybeszélgetésen vehettek részt.
Mitől más ez a jelszó az összes többinél?
Ebben a szlogenben több van, mint egy egyszerű tiltakozó üzenet, követelés vagy vágy. Itt, egy ?alapállásról? van szó, amelyben igen harmonikusan ötvöződik két elem: a kritika és a kreativitás.
A kritikai szemlélet arra - a sokak számára magától értetődő, valahogyan mégsem tudatosított ? felismerésre utal, hogy a jelen világ (benne természeti, társadalmi, emberi és lelki környezetünk) állapota nem jó! Így, egyszerűen: nem jó! Ehhez azonban szervesen társul a másik felismerés, azaz a kreatív oldal, mely pediglen azt ?mondja?, de hát igenis rendelkezésünkre állnak azok a szemléletbeli és gyakorlati alternatívák, ami által ezen állapoton változtatni lehet! A Lehet Más a Világ jelszót magáénak valló ember alapvető kritikával illeti a környezetét, ám itt nem áll meg, hanem aktív alkotó-alakítóként kívánja azt formálni.
Éppen e szellemiség itthoni meghonosítására jött létre a Lehet Más a Világ Hálózat. Fontos, hogy a LMV nem egy újabb egyesület, hanem egy szolidaritási háló, és ennek megfelelően elsődleges célja, hogy támogassa a benne résztvevők munkáját, erősítse az egymás közötti jobb együttműködést, maximalizálja az együttes fellépés lehetőségeit. Hogy mindez hogyan néz ki a gyakorlatban? Nagyon egyszerű: valaki bedob egy ötletet, legutóbb pl. a Batthyány Téri Pikniket (azaz a Budai rakpart sávszélesítés elleni tiltakozást) és akkor ez pörög és pörög, mindenki megpróbál ötletekkel, véleményekkel, anyagokkal, ?mozgósítással? segíteni. Így az egyes résztvevők nem egyedül ?vitézkednek?, hanem egymást erősítve és kiegészítve próbálnak létrehozni egy hierarchiamentes, ugyanakkor határozott és hatékony együttműködést.
Kik alkotják a Lehet Más a Világ Hálózatot?
A hálózatban a legkülönbözőbb mozgalmak, szervezetek és magánemberek vesznek részt: környezetvédők és humanisták, béke aktivisták és jogvédők, művészek és médiakritikusok. Az, hogy ezek a kérdések mind-mind összefüggnek, és csakis ebben ?összefüggés?-ben kezelhetőek, nos ez a hálózat egyik meghatározó felismerése, az ún. ?aktív szolidaritás? alapja. Ennek megfelelően sokan és sok mindennel foglakozunk az alternatív energiaforrásoktól az emberi jogokig. Ezek a kérdések egyesek számára a mindennapi munkájukat képezik, mások ?szabad idejükben? végzik tevékenységüket. A mi sajátosságunk azonban, hogy egy globális mozgalomban veszünk részt. Munkánk legnagyobb része persze lokális ügyekre összpontosít, ám a Porto Alegre-i Folyamatba való bekapcsolódással nemcsak a helyi, hanem a globális szintű gondolkodás és cselekvés mellett is elköteleztük magunkat.
Miben más, mint a Magyar Szociális Fórum?
A Szociális Világfórumok, illetve a tavaly novemberben, Firenzében megrendezett I. Európai Szociális Fórum inspiráló hatására a hazai szervezetek is keresni kezdték a lehetőséget a Porto Allegre-i szellemiség itthoni meghonosításra. Firenzébe egy kb. 300 fős magyar csapat utazott ki, mely hűen a globalizáció-kritikai mozgalmakhoz igencsak "szivárványszerű" volt (zöld, vörös, fekete, amit akartok). Hazaérkezésünk után együtt kezdtünk munkálkodni az itthoni lehetőségek kidolgozásán. Ám a közösnek gondolt célok ellenére a szervezésében már viszonylag korán megnyilvánultak a szellemiségbeli, szemléletbeli, retorikai és stiláris különbségek. Ezek a ?különbségek? hamarosan túlnőttek a pusztán stílusbeli kérdéseken, s átterjedtek a lényegi kérdésekre, pl. a demokratikus önszervezés alapjaira. Az együttműködés egyes résztvevőit egyfajta (különös, de nem ismeretlen) küldetéstudat vezérelte, mely a szemük előtt lebegő ? sokszor nemes ? törekvéseket egy mindenekfelett álló célként értelmezte, mely alkalmasint szentesít, ha nem is minden, de igen sok eszközt. Ez egy komoly nézetkülönbségnek bizonyult, hiszen bár sokan töprengtek egy majdani hazai fórum megrendezésén, legtöbbünk mégsem ezt tekintette a végcélnak, hanem azt a sokkal általánosabb ?folyamatot?, melyben a civil társadalom ?beletanul? az akaratérvényesítésbe, megtanulja megszervezni és kifejezni önmagát. Nagyon fontosnak tartottuk emellett, hogy az eredeti szellemiségnek megfelelően egy decentrálizált, hierarchiamentes együttműködést hozzunk létre és ne egy újabb ?vezérszervezetet?. A kisebbség azonban mindezt másképpen gondolta, s a szerves önépítkezés helyet, inkább egy fórum minél előbbi létrehozása mellett döntött. Így jött létre - nagyrészt szakszervezeti vezetők támogatásával - a Magyar Szociális Fórum, melyben zöld szervezetek nem vettek részt.
Félreértések a globalizáció-kritikai mozgalmakkal kapcsolatban
Az első az, hogy erőszakosak-e ezek a mozgalmak? A válasz egyszerű, alapvetően nem. Sokan nem tudják, vagy csak nem akarják tudomásul venni, hogy a kődobálás, kirakattörés nem lényegi, belső sajátossága e mozgalmaknak, hanem pusztán a tömegmédia által felfújt mellékjelenség. A fenntarthatatlanság fenntartásában érdekeltek mindent elkövetnek azért, hogy ?huligánoknak? tüntessenek fel minden másként gondolkodót. Ám, aki már volt globalizációkritikai jamboreen, nagyon jól tudja, hogy a betört kirakatok (mondjuk) az alternatív ökológiai gazdasággal foglalkozó műhely-beszélgetések arányához képest: csepp a tengerben.
A második gyakori félreértés azzal kapcsolatos, hogy voltaképpen hova sorolhatóak be e mozgalmak? A válasz itt is egyszerű: a jelen szóhasználat szerint sehová. A legtöbb hasonló mozgalom, így a Lehet Más a Világ Hálózat sem határozható meg a klasszikus politikai jelzők (pl. jobb-bal) által. Ezek ma már teljesen kiüresedett kategóriák, melyek részint indokolatlanul választanak el rengetek embert, részint a látszatellentétek mesterséges gerjesztése által igen hatékonyan tudják elterelni a figyelmet az embereket ténylegesen elválasztó szemléletmódoktól (pl. technokrácia vs. ökopolitika; hosszú távban gondolkodó fenntartható - értékcentrikus kultúra vs. önfelszámoló mennyiség-centrikus fogyasztói-kultúra, stb.)
Nos, kb. ennyit akartam kérdezni (magamtól). Végül, ami a jelenlegi állapotokat illeti, tájékozódunk, dolgozunk, járjuk az országot. A nyár folyamán a különböző fesztiválokon és összejöveteleken Tokajtól Sopronig, az Ózón Fesztiváltól a Szigetig, sok-sok előadás, beszélgetés, kiállítás kerül megrendezésre ?Lehet Más a Világ? címen, illetve az ehhez kapcsolódó témakörökben (Lehet Más a Gazdaság, Lehet Más a Média, Lehet Más a Szoftver, stb.- hamarosan minderről többet is meg lehet tudni a www.lehetmasavilag.hu-n) Így a sok ?jól végzett? munka után és előtt már csak a búcsúzásra van idő. A régi HuMuSzos jelszó (Úgy is HuMuSz leszel!) kapcsán csak az jutott az eszembe, hogy ?Úgy is összefutunk!?, valahol Brazília és a Batthyány Tér között...
