A magyar emberek 62%-a szeretné, hogy az óvodai és iskolai étkeztetésben kötelező legyen a vegyszermentes bioélelmiszerek használata − derült ki a Greenpeace Magyarország reprezentatív közvélemény-kutatásából.
Ankarai szemétszállítók vették kezükbe a kidobott könyvek helyzetét: könyvtárat alapítottak belőlük.
Hogyan lehet elkerülni a katasztrófát?
A dokumentumfilmesek tíz országot keresnek fel, hogy bemutassák azokat a különböző módszereket, amelyekkel aktivisták, szervezők és egyszerű polgárok arra törekednek, hogy a világ jobb, zöldebb, fenntarthatóbb – egyszóval élhető legyen. Read more about Holnap: Egy utazás a megoldások világába
Egy új üzleti modellnek köszönhetően zöldebb lehet a divatipar. A környezettudatosság és a ruhavásárlás eddig nemigen fért meg együtt, hiszen a nemzetközi fast fashion ruhamárkák hírhedtek arról, hogy tevékenységük milyen negatív hatással van a természetre. Egyrészt az óriási alapanyag- és energiaigény, másrészt a több ezer kilométeres szállítás (Kínából, Bangladesből stb.), harmadrészt a gyakran vacak minőség miatt, mert ezek a ruhák pár viselés után legtöbbször a szemétben végzik. Ha meg nem, akkor jó esetben mennek a jótékonysági szervezeteknek, mert a divatcégek folyamatosan azt sulykolják a vásárlókba, hogy kövessék az állandóan változó trendeket. Vagyis amit két hónapja megvett az ember, mert szuperdivatos volt, azt nemsokára ciki lesz felvenni.
Február 14-én, a szeretet napján kerül vetítésre Magyarország különböző pontjain a Védegylet és az Ökofilmklub szervezésében a Holnap című dokumentumfilm.
A film előtt és után az érdeklődőkkel, a holnap úttörőivel, a múlt követendő példaképeivel, szívbéli találkozásokat, beszélgetéseket, konstruktív vitákat szerveznek a helyszíneken, igyekeznek a szervezők a közönségből közösséget kovácsolni. Read more about Közösségi filmvetítés: Demain (Holnap)
El kell ismernünk, hogy a műanyag mindenhol körülvesz minket: akár a tengerparton, akár az utcánkban sétálunk, akár az országúton megállunk. Vitathatatlan, hogy a műanyag sok tekintetben hasznos társadalmunk és gazdaságunk számára. De túlságosan nagy az a mennyiség, amelyet mindössze egyszer használunk, utána pedig eldobunk. Ha tiszta strandokat, tiszta óceánokat és tiszta utcákat akarunk látni, ezen változtatnunk kell.
A füst-öl, avagy a JÖN Alapítvány téli kampánya a fűtési szezonban tapasztalt hulladékégetés ellen, amiben felhívja a lakosság figyelmét a hulladékégetés veszélyeire. Közös ügyünk, hogy tegyünk ellene, hiszen a társadalom minden egyes tagját, szegényt és gazdagot is egyaránt érint. A hulladék égetése által a légtérbe kerülő mérgező anyagok súlyos megbetegedéseket okozhatnak.
Nem akármilyen alulról jövő kezdeményezés indult el Székelyudvarhelyről. A helyi hírportál (uh.ro) szerkesztősége is meglepődött, hogy egy maroknyi ötödikes milyen tudatossággal áll ki a jobb világért.
A fenntarthatóság következő forradalma az lehet, ha egyén, politikus, kormány, cég, vezérigazgató teljes hatástényezőjét – impaktját – mérik interperszonális, társadalmi, emberi jogi szinten. Ez lesz a karmalábnyom. A Piac és Profit újságírójának gondolatait olvashatjátok.
A nagy múltú londoni piac, ahol júniusban terrortámadás történt, betiltja a biológiailag le nem bomló plasztikcsomagolások és az egyszeri használat után eldobható műanyag italos dobozok árusítását nemcsak az árusainál, de a piac szélén levő kávézókban is. Ingyenes vízkutakat létesítenek a turisták és a vásárlók számára – írja a Piac és Profit.