A tervek után jön a kivitelezés

A nulla hulladék útját számunkra a Humusz kövezte ki azzal, hogy az induláskor kidolgozta Pilisvörösvár nulla hulladék stratégiáját. A 2011-ben a Marisla Foundation pályázatából finanszírozott kutató, elemző és a célokat megfogalmazó munka ugyanis az alapja annak a több évre szóló programnak, amelynek megvalósítási tervét ez év első hónapjában vázoltuk fel.

Délutáni forgatag a Humusz Ház kertjében 2012. június 2-án! Elsőre talán furcsán hangzik… komposztálni a városban?! Hogyan csökkentsük háztartási hulladékunk mennyiségét?
Ezekre és még több kérdésre kívánunk választ adni, sőt megoldást nyújtani, ha részt vesz a Humusz Szövetség ingyenes rendezvényén.
"Teljesen magaménak érzem a Humusz szemléletét: amikor egy cikket szerkesztek, nem azon kell gondolkoznom, hogy a Humusz mit gondol a témáról, hanem arról, hogy nekem mi a véleményem. Nagyon ritkán különbözik a két dolog."
Sokak szerint az újságírás és a környezetvédelem is a közhelyek
szakmája lett mára. Pedig, egy elcsépelt klisével élve, tényleg
érdemes visszanyúlni elődeink jól bevált módszereihez. Persze
a retro mindig kicsit más, mint az eredeti – nincs ez másként a
közösségi földhasználattal sem.
Elméletben elcsépelt, a gyakorlatban annál kevésbé az a
környezettudatos vásárlás. Pedig máris itt a régi-új terület,
amire egy tudatos vásárló odafigyel: ez pedig a hátrányos
helyzetűek támogatása. A Szolidaritás Egyesület egy éve
indította el Webvásártér nevű programját, ami éppen az ún.
„társadalomtudatos” termékek forgalmazását tűzte ki célul.
A kosárkör viszonylag új fogalom
a tudatos vásárlók lexikonában.
Érdemes vele megismerkedni!
Miki életképei egy jól működő
termelő-vásárló közösséget
mutatnak be.
A közelgő jeles napok és ünnepek alkalmából vállalatokra és iskolákra szabott szolgáltatásokat alakítottunk ki. A Ne vásárolj semmit nap, és a Nulla Hulladék Hét, a Mikulás és a karácsonyvárás azok az események, amik kapcsán nagy örömmel mutatjuk be és ajánljuk új szolgáltatásainkat.
A XI. kerületi önkormányzat megmutatta, hogy van reális alternatíva a kereskedelem multikra redukálódott világával szemben. Egy lakótelep közepén is lehet igénye valakinek arra, hogy egyenesen a termelőtől vegye a földből
kihúzott friss zöldséget vagy házi készítésű élelmet. Ezt
pedig igenis ki lehet elégíteni.
A pénz önmagában nem érték. Amikor a pénz a közösségen belül körbejár, az értéket az jelenti, amit érte adunk,
majd érte kapunk. Normális esetben (a tőzsdét nem számítom ide) az értéket mindig az jelenti, amit a pénzért cserébe kapunk. Normális esetben a pénz csak egy közvetítő.
Ebből már az is érthető, hogy a pénz a közösség egy fontos
erőforrása, tehát lényeges, hogy a közösség gyakorolja fölötte a kontrollt.