Közösségek

A kosárkör viszonylag új fogalom a tudatos vásárlók lexikonában. Érdemes vele megismerkedni! Miki életképei egy jól működő termelő-vásárló közösséget mutatnak be.

A XI. kerületi önkormányzat megmutatta, hogy van reális alternatíva a kereskedelem multikra redukálódott világával szemben. Egy lakótelep közepén is lehet igénye valakinek arra, hogy egyenesen a termelőtől vegye a földből kihúzott friss zöldséget vagy házi készítésű élelmet. Ezt pedig igenis ki lehet elégíteni.

Ötleteket keresel ahhoz, hogy milyen programok szervezésével tudnád bevinni a „zöld” gondolatot az iskolába, a helyi közösségbe, a munkahelyedre, az otthonodba? A nullahulladek.hu éppen azért jött létre, hogy ehhez segítséget nyújtson. Filmek, cikkek, linkek, dokumentumok – mind egy helyen. A tartalom folyamatosan bővül. Segíts Te is!

A pénz önmagában nem érték. Amikor a pénz a közösségen belül körbejár, az értéket az jelenti, amit érte adunk, majd érte kapunk. Normális esetben (a tőzsdét nem számítom ide) az értéket mindig az jelenti, amit a pénzért cserébe kapunk. Normális esetben a pénz csak egy közvetítő. Ebből már az is érthető, hogy a pénz a közösség egy fontos erőforrása, tehát lényeges, hogy a közösség gyakorolja fölötte a kontrollt.

Aki jobban ismeri a Humusz Házat, többször láthatta a teli bigbag zsákokkal megpakolt furgont, vagy találkozott már két vidám „melósruhás”, feltűnő majd eltűnő emberrel a padláson, esetleg hallotta, hogy a Fiúk elköltöztek, de köszönik, jól vannak Érden. Kik a Fiúk, mit csinálnak és egyáltalán hogy született a Humusz Recycling Kft.? Sziromi-Nagy Tamással és Rozgonyi Zoltánnal beszélgettem.

Egyre másra nyílnak a termelői piacok, alakulnak a bevásárló közösségek, valami mégis sántít. A szabályozásban még mindig rengeteg akadály van a kistermelők előtt. Lássuk a problémákat és a lehetséges megoldásokat!

Mielőtt a címben szereplő tüke kártyáról szólnék, fontosnak tartom megjegyezni, hogy kifejezetten a hűségkártya-ellenesek táborába tartozom. Alapvetően szeretem a kötődést, de nem a mai kereskedelemben megszokott „pontgyűjtő” értelemben. Inkább úgy, ahogy Pécsett kigondolták!

Még az év felénél sem tartunk, de már 150 órányi segítséget kaptunk önkénteseinktől. Itt alább foglaljuk össze, hogy ki mindenki szánta az idejét és energiáját arra, hogy a Humusz szekerét a maga erejével egy kicsit előrébb tolja.

A megunt ruháinkat számtalan módon feléleszthetjük, ennek talán legélvezetesebb formája egy csajos összejövetel. Közvetlenebb, mint egy segélyszervezetnek adni. Bulisabb, mint rokonoknak ajándékozni. Gyorsabb, mint varrógéppel átalakítgatni. Igényesebb a „kínálat”, mint a nagy, nyilvános csereberéken.