Tordason
51
helyi lakost kerestünk fel, hogy megismerjük környezeti
problémákkal és hulladék-gazdálkodással kapcsolatos véleményüket. A kérdőívezés nem reprezentatív, de
arra kivállóan alkalmas, hogy egy általános képet kapjunk a tordasi hulladékos
helyzetről és a lakosok hozzáállásáról, amely fontos segítség
a Nulla Hulladék terv kidolgozásához.
A Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület lakossági véleménybegyűjtése alapján a veszprémi lakosság túlnyomó többsége nem elégedett a városi zöld területek mennyiségével, és akár ő maga is szívesen vállal feladatot Veszprém zöldebbé tétele érdekében. Ennek megfelelően az egyesület a jövőben nagyobb figyelmet kíván fordítani arra, hogy a városzöldítésbe minél jobban bevonja a lakosságot.
317 településre újabb 6000 fát szállítanak, ezzel 56 ezerre növelve a kezdeményezés során elültetett fák számát.
2024. szeptember 7. - 55 wekerlei udvar, több mint 250 árus
A nyári szünet után újra benépesülnek a wekerlei utcák és kertek: közeleg a szeptember 7-i szombat, amikor a Wekerlei Garázsvásár Fesztivál újra megnyitja kapuit!
A Trabant-expedíció immár 11. éve szervezett természetvédelmi rendezvénye újabb sikeres fejezetet írt, amelyen a résztvevők nemcsak környezetvédelmi feladatokban, hanem izgalmas autós túrákban és csapatépítő programokban is részt vehettek.
Az idén május 24-26 között tartották Nagykovácsiban a zöld civil szervezetek immár 33. országos találkozójukat. Itt adták át a tavaly alapított Zöld Civil Emlékdíjat Sipka Júliának és Varga Gábornak, valamint a Zöld Civil Díjat Újszászi Györgyinek és Ilosvay Györgynek. A Zöld Civil Együttműködés 2023-ban alapította meg a Zöld Civil Emlékdíjat, és a Zöld Civil Díjat, melyből az idén 2-2 db.-ot osztottak ki.
A Válaszúton Hagyományőrző és Környezetvédő Alapítvány idén negyedik alkalommal hirdeti meg kertművelő pályázatát 3-14 éves gyermekek részére. Olyan gyerekek jelentkezését várjuk, akik otthonukban vagy nagyszüleiknél kis kertet alakítottak ki maguknak szüleik, nagyszüleik segítségével, és művelik azt.
Egy középkori bencés apátság romjait rejti a dél-budai erdő. De a romok mellett-alatt-felett szívszorítóan sok a szemét. Néhány lelkes anyukából álló csapatunkkal néhány hete elkezdtük megtisztítani a területet, de még mindig bőven maradt tennivaló. Március 16-án, délután folytatjuk, és várunk minden környékbeli vagy távolabb lakó kedves ismerőst és ismeretlent: csatlakozzatok hozzánk! Tisztítsuk meg a régi apátság környékét!
A szükséges zsákokat és kesztyűket az FKF biztosítja.
Részletek: https://fb.me/e/3twtT4CKF Read more about Szemétszedés a Kánai úti bencés romoknál
A Mindworks nemzetközi kutatócsapata hat országban, köztük Magyarországon vizsgálta azt, hogy milyen területeken és mennyire dühösek az emberek. Az eredmények alapján a magyar társadalom meglehetősen érzékeny a környezeti-éghajlati válságra: a klímaváltozás esetén a legmagasabb, „nagyon dühös” kategóriába hazánk esetén a megkérdezettek kevesebb mint 20% tartozik, ami alapján a hat országból Magyarország az ötödik. Azonban a második, „meglehetősen dühös” csoportba már több mint 30% tartozik, ami ebben a kategóriában a legmagasabb arány a résztvevő országok közül. A környezetszennyezésnél még előrébb vagyunk a düh mértékét mutató skálán, a lakosság több mint kétharmada esik a felső két legdühösebb kategóriákba. Azaz a magyarok közel harmada a második legdühösebb kategóriába esik, és összességében a lakosság közel fele „nagyon” vagy „meglehetősen” dühös a klímaváltozás és környezetszennyezés miatt. A kutatás alapján jelentős mértékű a tehetetlenség érzése, azonban a konstruktív dühű emberek érzelmeit célzó, cselekvésre sarkalló kampányokkal fontos szereplőket nyerhetünk a valódi változásnak. A kisközösségi cselekvés, kiváltképp az alkalmazkodással a fókuszban szolgálhat gyógyírként a magyarok tehetetlen dühére. Nemzetközi és hazai jó gyakorlatok sora is mutatja, hogy ez a fajta cselekvés nemcsak mentális megkönnyebbülést jelent az egyéneknek, de nagymértékben növeli a helyi jóllétet és akár globális pozitív folyamatokat (pl. klímaperek) is elindíthat, segíthet.