Miskolc megyei jogú város 2004. augusztusa és decembere között 30 millió forintot fordít a közterületein keletkezett, 10-300 m3 közötti méretû illegális hulladéklerakók felszámolására. Ebbõl 15 millió forint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás (KAC) pályázati alapjából elnyert támogatás, az összeg másik fele az önkormányzat büdzséjébõl származik.
Alighanem mindenki hallott már az esztergomi vízszennyezésrõl. A dorogi veszélyeshulladék-égetõbõl mintegy 47 tonnányi folyékony hulladék került a közeli Kenyérmezei-patakba, majd onnan a Dunába és végül a város ivóvízbázisába. A történet azonban ennél többrõl szól: a cégrõl, amely vélhetõen korábban is engedett a patakba veszélyes hulladékot, a felügyelõségrõl, amely atyai féltéssel óvta a szennyezõ vállalatot, az ÁNTSZ-rõl, amely igyekezett a lakosságot fenyegetõ veszélyt bagatellizálni és persze szól arról az egy szem munkásról is, akit elbocsátottak. Mindenki más maradt a helyén.
A győri Reflex Egyesület Dunántúlon feltérképezte a lejárt szavatosságú növényvédőszerek lerakatait. Sárszentágotán a hónapokkal ezelőtt megindított rendőrségi büntetőjogi eljárás még mindig eredménytelenül, de kitartóan folyik, miközben a környezetvédelmi felügyelőség passzív ellenállást folytat. Szentgálon ugyanez a hivatal a Reflexszel nem, kizárólag a Nitrokémiával hajlandó érdemben kommunikálni. A párbeszéd eredményeképp a Nitrokémia gyorsan elpucolta saját elföldelt szennyét közpénzből kvázi hangulatjavító intézkedésként, közvetlenül a hulladéklerakóról tartott népszavazás előtt.
Mátészalka és térségének több mint 125.000 lakosára épülő komplex, EU-követelményeket is kielégítő hulladékgazdálkodási rendszere ISPA-program keretében valósulna meg, s ideális esetben 2007-től már teljes gőzzel működhetne. A lerakó Nagyecsed határában létesülne, ám a helyiek máris aggódnak és tiltakoznak a beruházás ellen, noha annak elkezdésére jelenleg még nincs engedély. A lerakás egyelőre műszaki védelem nélküli depóniában történik, így a jelenlegi gyakorlat nem tartható fenn sokáig.
Tavaly decemberben néhány hajdúböszörményi lakos bejelentést tett egy, a város egyik kertvárosi részében lévő veszélyeshulladék-tárolóról. A családi házak között lévő telepen 174 db 220 literes hordóban összesen 26 tonna galvániszapot, 7 hordóban pedig összesen kb. 1 tonna transzformátorolajat tároltak, melyeket egy, azóta jogutód nélkül megszűnt cégnek kellett volna elszállítania megsemmisítésre. A böszörményi illetőségű vállalkozó a veszélyes anyagokat 8 éve (!) tárolta a lakókörnyezetben. A Greenpeace-szel együttműködő Hajdúböszörményi Ifjúsági Természetvédő Kör nyomására ez év elején felszámolták a tárolót. Tagszervezetünk beszámolója a történtekről.