Az MV ULLA nevû spanyol hajó nem horgonyzott régóta a török partoknál, mindössze négy éve. Szeptember elején elsüllyedt, nem is csodálom. A fõ gond az, hogy spanyol hõerõmûvekbõl származó veszélyes hulladékok, salakanyagok voltak benne, amik persze a tengerbe kerültek. Tilos búvárkodni, halászni vagy megenni a szóban forgó övezetbõl származó halakat. - hangzik el a török hatóságok közleményében. Legjobb, ha elkérjük a személyi igazolványukat vagy útlevelüket??? Olcsó török halkonzervet sem veszek mostanában, az biztos!

Csak megértjük végre: a hulladékok égetése nem tünteti el a hulladékokat, csak átalakítja füstgázzá és veszélyes hulladéknak számító salakanyagokká!!!

Mégis EU-szerte leginkább égetik a hulladékokat, Magyarországra pedig telepítik az új, 20-30 éves megtérülésû égetõmûveket = 20-30 évig nem lesz szó hulladékminimalizálásról, hulladékcsökkentésrõl....

Arról nem is beszélve, hogy egy égetõmû építése hosszú távon megtérülõ beruházás, tehát az üzemeltetõ abban érdekelt, hogy minél több hulladék keletkezzen. Ezért általában igyekszik az önkormányzatokkal hosszú távú szerzõdéseket kötni, hogy kölcsönös együttmûködést valósítsanak meg: az égetõmû garantálja, hogy megbirkózik egy elõre meghatározott mennyiségû hulladékkal, a település pedig ezt garantáltan megtermeli neki.

Látszólag mindenki jól jár...

Csak a lakosság és a környezet nem. A lakosságnak ezentúl is meg kell fizetnie a túlcsomagolt termékek csomagolását, a környezet továbbra is szenved az energia- és nyersanyagpazarlástól.

VÉGEREDMÉNY: a nagy kapacitású hulladékártalmatlanításra szolgáló égetõk nem ösztönöznek hulladékaink csökkentésére – sõt, inkább az ellenkezõje igaz...

Az a tény pedig, hogy 4 éve horgonyzott egy helyen a veszélyes hulladékokkal megrakott hajó és a spanyolok megszegték a veszélyes hulladékok országhatárokon átnyúló szállítását tiltó nemzetközi megállapodást, a Bázeli Egyezményt – úgy véljük, hogy egyáltalán nem példanélküli eset...