A KukaBúvár 2003. tavaszi számában arról írtunk, hogy hogyan változtak meg a Székesfehérvár melletti hulladéklerakó tulajdonviszonyai. Azóta kétségbeesett leveleket kaptunk, amiből kiderül, hogy az üzemeltetésben is furcsa változások történtek, ennek jártunk utána.
Erdei tisztás, rajta Malacka ólja. Malacka a földet túrja szuszogva, csámcsogva, valamit eszik. Lassan beszélgetve érkeznek barátai, az erdei állatok: Süni, Róka, Varjú, Vakond, Mókus, Brekkencs és a Nyuszik. Majd a másik oldalról berobog egy dömper és csúfondárosan nagy kupac szemetet borít Malacka orra elé, aki keserves sírásban tör ki " így kezdődik a Rügyecskék Alapítvány meséje, mely március 23-án a Víz napján mutatkozott be a nagyérdemű óvodás és kisiskolás közönségnek a budapesti Kultiplexben.
A téma szezonális, de örök. Mára generációk nőttek fel, akik szinte centin mérik évről évre a napokat, melyek elválasztják őket a Szabadságtól. A nyaralás rétegek, korosztályok felfogásától függően sokféle érték, vágy és szimbólum hordozója. Azok számára is, akik részesei, azok számára talán még inkább, akik kimaradnak belőle. Ezen szimbólumok egy része magához a nyárhoz (meleg évszakhoz) kapcsolódik és sokkal régebbi eredetű, mint bármely írásos emlék. Erős fények és éles árnyékok, sárga és narancs, gyümölcs és víz, feltöltődés és beérés, hogy csak néhányat említsek.