A nyár derekán kezdõdött munka során a kivitelezõ RWE Umwelt Miskolc Kft. nagyteljesítményû rakodógépei és szállítójármûvei a diósgyõri városrésztõl a városközpont iránya felé haladva „tüntetik el” a szemétkupacokat, vagyis juttatják a hivatalos depóniába. A felszámolni kívánt, 210 db helyszínen elhelyezkedõ, összesen 14000 m3-nyi hulladék a Bogáncs-úti (más néven Nádasréti) szemétlerakóba kerül.

A munkálatokat a kijelölt helyszíneken a Városüzemeltetési és Beruházási Osztály szakembere felügyeli. A beszállítást menetlevelekkel és mérlegelési jegyekkel dokumentálja a kivitelezõ. A megtisztított területeket – a pályázati kiírás fenntarthatósági kritériuma alapján – az önkormányzat köteles figyelemmel követni és megakadályozni azok újbóli elszennyezõdését. – tudtuk meg Ducsai Istvánnétól a Városüzemeltetési és Beruházási Osztály illetékesétõl.

A Zöld Akció Egyesület adatbázisa alapján Miskolcon közel kétszáz illegális szemétlerakás sújtotta területet találtunk 1993-ban, s a helyzet mintha azóta nem sokat változott volna… Számozott utcák, Strek, Vasgyár, Béke szálló, elhagyatott telkek, borospincék környéke, ésatöbbi: számunkra jól ismert helyszínek.

Hogy kerül a csizma az asztalra? Van aki szociális, anyagi helyzetébõl adódóan egészen egyszerûen nem veszi igénybe a rendszeres szemétszállítást, vagy éppen kicsinek bizonyul a kukája és rest konténert rendelni egy felújítás után, uram bocsá’ hulladékszállítással foglalkozó egyéni vállalkozó „egyéni módszerrel és lerakóval”. Gyakran elhangzik, hogy az egész a lakók hozzáállásán múlik: ha igényesebbek lennének nemcsak a szûkebb, de a tágabb környezetük iránt is, és tisztában lennének felelõsségükkel, valószínûleg nem dobálnák szét a szemetet. Sok esetben a lakók tudják, ki a „jó szomszéd”, aki rendszeresen oda hordja a „matériát”, de mégsem tesznek semmit – legfeljebb egy bejelentést az Önkormányzatnak. Pedig a Tájsebészet programban részt vett Rózsaszentmárton példája is bizonyítja, mennyire meggyõzõ lehet a lakóhelyükért (és annak tisztaságáért) aggódó emberek erélyes fellépése. (Majdhogynem tettleges odafigyelésüknek köszönhetõen a településen és környékén úgy látszik nincs többé illegális szemétlerakás.)

Térségünkben sokaknak, napi gondjaik mellett, a „tisztább, szebb, egészségesebb környezet” huszadrangú, és elérhetetlennek tûnõ dolog. A szociális okok miatt „problémás” helyeken a megoldást talán az jelenthetné, ha kedvezményes díjtételes vagy ingyenes szemétgyûjtõ konténereket helyeznének ki (a lakókat tájékoztatva a program költségeirõl és az esetleges bírságokról), az együttmûködõ, területüket tisztán tartó közösségeket pedig valami módon jutalmaznák. A program kimenetele persze kétséges, de talán megérne egy próbálkozást. A hosszabbtávú megoldás csak valamilyen, a megelõzést szolgáló koncepció lehet. A munkalehetõségek javulása vélhetõen kulturális és környezeti javulást is magával vonna.

A szemétdíj jelentõsen csökkenhetne a mennyiségarányos fizetés feltételeinek megteremtésével – természetesen a szelektív hulladékgyûjtés és a helyi komposztálás mindennapivá válása mellett. A miskolciaknak egyelõre annyi választásuk lehet, hogy a szelektálás után megmaradt szemét tárolására 60, 120, 240, 770 avagy 1100 liter ûrtartalmú edényzetet kérnek a szolgáltatótól. Feleslegessé vált bútorainktól és kacatjainktól pedig ingyenesen az évi kétszeri (márciusi és októberi) lomtalanítási akciók alkalmával válhatunk meg. Felújítás, építkezés vagy egyéb okokból keletkezõ többlethulladékunk elhelyezésére pénztárca-barát megoldás, hogy azt negyedévente egy alkalommal, 250 kg erejéig díjmentesen átveszik a Bogáncs úton. Máskülönben az RWE-nél építési törmelék esetén 1800, vegyes hulladék esetén 2150 Ft-ot kérnek köbméterenként az elszállításért.

A hulladékszállítással foglalkozó cégek háza táján sincs mindig minden rendben: elõfordul, hogy a megrendelõ által már egyszer kifizetett fuvar nem érkezik meg a hivatalos szeméttelepre. Ezen cégek tevékenységüket természetesen csak az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelõség engedélyével végezhetik, de a folyamatos ellenõrzésük nem biztosított. Az eltévedt konténerek járulékos költségeit (az illegális lerakók felszámolását) ebben az esetben is adóforintjainkból kell majd fizetni, a természeti károkról nem is beszélve.

Reméljük, hogy nem egy illegális lerakó (többek között a Tájsebészet program révén felderítettek) véglegesen felszámolásra kerül, és eljön az idõ, amikor már nem leszünk kénytelenek évente közel tízmilliós összeget fordítani a probléma orvoslására. Mivel az Önkormányzat csak a közterületek megtisztítását végezheti el (és hivatott elvégezni), sajnos sok olyan szemetes terület fogja még a miskolci polgárok szemét szúrni, amelyek magántulajdonban vannak. Természetesen a helyi szemétszállítást minden ingatlantulajdonosnak – a település bel- és külterületein egyaránt – kötelezõ igénybe vennie, ellenkezõ esetben bírsággal sújtható. Másrészt a magánterületen illegálisan lerakott hulladék elszállításnak költségei, ha az elkövetõ kilétére nem derül fény, a terület tulajdonosát terhelik. Sajna a rendeletek és a valóság olybá tûnik olyanok, mint a párhuzamos egyenesek: csak a végtelenben találkoznak, ha ugyan.