Gyermekoktatás

Magyarországon számos, alternatív pedagógiai elvek alapján működő oktatási intézmény található. Ezen intézmények többnyire nem csak nevelési elveikben, céljaikban, hanem az egyes tantárgyak programjában is egyediek, és főleg eltérőek a "szokásos" iskoláktól. (Ilyen reformpedagógiai suli az összes Waldorf, a Csillagjáró és a hazai két Rogers Iskola is.) Az alábbiakban arra a kérdésre próbáltunk választ találni, milyen összefüggésben van a reformlét a környezettudatos gondolkodással, hogyan valósítható ez meg a tanításban?

Van egy suli tőlünk nem messze. Úgy hívják, Csillagjáró. Különleges név. Különleges hely. Különleges emberek. Hogy miért?

Az E-misszió Egyesület nagy fába vágta fejszéjét, ugyanis egy újonnan indult kampány keretében el szeretné érni, hogy a papírzacskó újra átvegye a nejlonzacskók uralmát a boltokban.

A KukaBúvár 2002. téli számában írtunk egy ausztriai iskolája biobüféjéről. Ezt a példát számos ökoiskola tűzte ki magának feladatként, de sajnos a megvalósítása számos nehézségbe ütközik. De nézzük, mit is rejt magában ez a fogalom: ökoiskola?

Márciusban Szombathelyen került sor a hazai zöld szervezetek XIII. Országos Találkozójára. A HuMuSz kihasználta a 700 résztvevős banzájt arra, hogy megnyilatkoztassa a hasonló értékrenddel bíró harcostársait. Pontosabban arra voltunk kíváncsiak, hogy a fogyasztói társadalom megannyi idétlensége közül melyek azok a termékek, amelyek legkevésbé férnek bele a zöldek lelkivilágába. Ami értékrendünk szerint annyira felesleges, annyira bóvli, ami oly? mértékben veszélyezteti a környezetet vagy az egészséget, hogy nem, nem, soha A kétszer tíz terméket (termékcsoportot) a megadott húszas listákról lehetett bejelölni, illetve egyénileg kiegészíteni. Íme az eredmény:

Egy kispesti iskola tanulói komolyan veszik a papírgyűjtést, sőt már azt is látják, hogy mintha nem lenne minden rendben a papír újrajasznosítása körül. Levelet írtak Kóródi Mária szakminiszternek, amelyet a KukaBúvárnak is megküldtek. Szívesen közöljük, és biztosak vagyunk benne, hogy a választ is közölhetjük következő számunkban.

A Dorogi Környezetvédelmi Egyesület felmérése a város környezeti állapotáról, a lakosok véleményéről, a környezetvédelmi kérdésekről szól. A megkérdezettek 70%-a nő, 30%-a férfi volt, átlagéletkoruk 40,6 év. Az alábbiakban azokat a kérdéseket és válaszokat mutatjuk be, amelyek országosan is tanulsággal bírhatnak.