Nehéz a dolgom, mert alternatív iskolában dolgozom, mert környezetvédő vagyok, és mert nem igazán definiált, mit is értünk eltérő pedagógián ill. mi tartozik ma a környezeti nevelés fogalmába.

A reformer nevelési irányzatok eredete valahol a speciális körülmények közt történő inasoktatásban keresendő, ennek továbbfejlesztésével jelent meg többféle felfogás a XIX. sz. folyamán ill. a XX. sz. közepén Európában és az Egyesült Államokban.

Mitől lettek ezek az irányzatok reformjellegűek? A zsidó-keresztény kultúrkörben az iskolák és az iskolarendszer a középkorban szerezte meg formai és tartalmi alapjait, némi görög-római behatással. Kiépült egy merev, dogmatikus hierarchia, nehéz és igényes elméleti alapokkal és a szűk, elsősorban egyházszellemi elit képzésének igényével és szándékával.

Ebben a rendszerben a közepesnél gyengébb képességű és/vagy alkalmazkodó készségű, alacsonyabb társadalmi osztályokba született gyerekeknek nem volt esélye még az írás-olvasás elsajátítására sem. A reneszánszban mind a művészetek, mint az oktatás megkezdte menetelését a világi műveltség, a természettudományok és a nem egyházi fennhatóságú iskolák irányába. A felvilágosodás kora pedig végképp a tudás széleskörűvé válását segítette elő. A népiskolai hálózat létrehozásának kezdeti lépései Magyarországon pl. Mária Terézia uralkodása alatt történtek meg, főként az 1777-es Ratio Educationis elnevezésű közoktatási törvény hatályba lépését követően.

Az ismert történelmi körülmények miatt a hazai közoktatásra még a nyugat-európainál is erősebb hatást gyakorolt a porosz iskolarendszer.

A reformpedagógiai mozgalmaknak épp ezen formai és tartalmi kötöttségek oldása volt a legfőbb célkitűzése. Az intézményeket többnyire alulról szervezték, azokban a gyerekek számára élhetőbb, kiscsoportos vagy kis osztálylétszámú oktatást, sok foglalkoztató, kreativitást és önálló gondolkodást fejlesztő tevékenységet valósítottak meg. A reformiskolák emberközpontú légköre eleve magában hordja az ökologikus gondolkodás némely elemét, a XX. sz. derekától pedig több intézmény tudatosan vállalja a környezet szeretetére és kíméletére nevelést. Ennek megvalósítása pl. a Rogersben ökológia tantárgy oktatásával, a környezetvédelmi jeles napokhoz kapcsolódó rendezvényekkel, a legtöbb alternatív suliban rendszeres erdei iskolai programokkal, karácsony környékén börzével, jótékonysági vásárral, esetleg ökotáborokkal történik. Több alternatív suli tagja az Ökoiskolák Hálózatának, ezáltal a rendezvényekről, konferenciákról szóló információk gyorsan hozzáférhetőek.

A kidolgozott eszköztár főként az alsó- és részben felső tagozatos gyerekek számára áll rendelkezésre. Több iskola küzd azzal, hogy a környezeti nevelés és a nagykamaszoknak ill. inkább fiatal felnőtteknek szóló környezetvédelmi szakmai képzések közt nincsenek eszközök, csak kísérletek. Az iskolák belső világa gyakran tükrözi vállalt értékeiket, ám rendszeresen szembesülnek azzal, hogy a külvilágból érkező hatások egy részét nem tudják kivédeni. A fogyasztói társadalomban csalódott fiatal felnőtteket az alternatív iskolák is legfeljebb továbbképzések keretében érhetnék el.

Örvendetes viszont, hogy sok, alternatív pedagógiai módszerekkel környezettudatossá nevelt fiatal ezen értékek továbbvitelére törekszik a későbbiekben is. Számos ökoiskola többé-kevésbé rendszeres kapcsolatot tart néhány környezetvédő szervezettel, sokan a nyitásban és a hálózati együttműködésben látják a jövő útját.

Sok sikert hozzá!