Harminc közterületi ponton és a Zöld Udvarokban 35 gyűjtőedény várta a fesztiválozókat és hulladékaikat. Programunkban ötféle frakcióban gyűjtöttük a hulladékot: műanyag palackok, műanyag poharak, üveg palackok, fém italos doboz, papírhulladékok. A program kétlépcsős volt: első lépésben összegyűjtöttük a gyűjtőpontokon felhalmozódott hulladékot, majd Vigántpetenden újraválogattuk.
 

Öltözz úgy, hogy ne sajnáld majd a ruhádat. Húzz kesztyűt – oxigénmaszkot csak azért ne, mert abban macerás dolgozni. Végy egy-két konténernyi – elvileg szelektíven gyűjtött – hulladékot, borítsd ki egy nem különösebben szem előtt lévő helyen. Aztán nyeld vissza a káromkodást. Válogasd szét újra, ezúttal helyesen. Nem, ne kerüljön sörösdoboz a műanyag poharak közé. Ha használt betétbe, taknyos papírzsebkendőbe vagy egyéb, rendkívül gusztusos dologba „botlasz”, adj hálát az eszednek, hogy van rajtad kesztyű. A huszadik perc után le fog szakadni a derekad. Fél óra után – amikor már több, embermagas zsák telt meg az újraválogatott hulladékkal – valószínűleg messzemenő szociológiai következtetéseket fogsz tudni levonni a fesztiválozók italozási szokásairól, illetve az előző este műsorainak színvonaláról és az időjárásról is. (Ha hideg volt, és a program sem volt tán épp a legérdekfeszítőbb, valószínűleg nagyobb mennyiségben fogsz röviditalos poharakat találni – egy meleg nap után viszont nyilván térdig lehet gázolni a söröspoharakban.) Háromnegyed óra után egészen biztosan nagyon durva poénokat fogsz lökni, illetve kínodban kacarászni fogsz már mindenen. Például azon, hogy műanyag palack-gyárat kéne alapítanod és hihetetlenül meggazdagodnod – ha egy nap alatt ennyi fogy belőle, nyilván jobb üzlet, mint az aranybánya. Egy óra alatt azért lehet végezni a szeméttel. Amikor visszafelé elhaladsz egy-egy sörsátor mellett, a legszívesebben magadból kikelve ordítanál az önfeledten kulturálódó fesztivállakóra, aki vicces kedvében épp a hamburgerét gyömöszöli a papírhulladékok közé. Ha megkérdezik, hogy miért is kellene szelektíven gyűjteni a szemetet – egészen biztosan ordítani kezdesz, és magadban úgy határozol, kötelezővé kellene tenni mindenki számára, hogy legalább egyszer az életben szembesüljön azzal, mi mindent vagyunk képesek mi, jólfésült kultúremberek a szeméttel művelni.
 

A vigántpetendi Zöld Udvarban, amely a HuMuSz főhadiszállása is volt egyben, idén is kissé másfajta programok várták a látogatókat. Környezetbarát építkezési technikák, naplopás, azaz napkollektoros áramfejlesztés, valódi kemencében sült valódi lángos és kenyér – és persze játék, játék, játék. A Lazulj program részeként – mely során végig kellett látogatni a Zöld Udvarokat és ott furmányosabbnál furmányosabb feladatokat megoldani – az önkéntesek segítségével totózni lehetett: például a hulladékkal, a vásárlással vagy a komposztálással kapcsolatban.

A gyerekek közben pecázgathattak is, de ezúttal nem pontyra mentek, hanem szemétre: a kifogott kincseket szelektíven kellett elhelyezni a megfelelő edényekben. Ügyesebb szülők is megpróbálkozhattak persze ezzel a tevékenységgel - a szem-kéz koordináció fejlesztése sosem késő -, ám nekik kevésbé sikerült. A feladatok teljesítése után egy pecséttel gazdagabban lehetett távozni – megfelelő számú pecsét összegyűjtése ajándékot hozott a környezettudatos(abb) fesztiválozóknak.

A Művészetek Völgyében a látogatók száma a tavalyi 200 ezerhez képest 15-20 százalékkal több volt, megközelítette a 250 ezret - mondta Márta István vasárnap, a fesztivál zárónapján. Kiemelte: a büdzsét a jegybevételek mentették meg. A fesztivál igazgatója elmondta: az 1029 programból mindössze 30 maradt el betegség vagy felhőszakadás miatt. A programok zöme nagy sikerrel "ment le", a legtöbbre ötször-hatszor annyian szerettek volna bejutni, mint amennyi hely volt a teremben, sátorban vagy a szabadtéri placcon.

A fesztivál költségvetését - amely 185 millió forintot tett ki - a rekordszámú közönség mentette meg a jegyvásárlással, illetve az ország egyik nagyvállalata állt szinte az utolsó pillanatban a Művészetek Völgye mellé szponzorként. Márta István kitért arra is, hogy a vártnál is nagyobb érdeklődés nyilvánult meg az Örökségvölgy úgynevezett falutekergő túrái iránt - a kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakértő munkatársai mutatták be a Művészetek völgye hat falujának épített értékeit -, de kedveltek voltak a zöldprogramok, az erdőjáró túrák is.