Az általunk termelt szemétmennyiség csökkentésének egyik leghatékonyabb és legtakarékosabb módja a komposztálás. A folyamat lényege, hogy a lebomló hulladékot – zöldségek héjától a kávézaccig – komposztáló edénybe vagy ládába gyűjtjük, és fél-egy éven belül humusz lesz belőle.
Szabó Adrienn dietetikus most megjelent könyvében azt mutatja be, hogy minden külföldi szuperélelmiszernek megvan a hazai megfelelője. A hvg.hu újságírója arról beszélgetett a szakemberrel, hogy a fenntartható, egészséges és környezetbarát étkezés nem mindig fedik egymást, hogy miért vette fel a harcot a bloggerekkel és influencerekkel, és hogy miért evett – kis túlzással – egy hétig jégcsapretket.
A Tiszából gyűjtött, folyami műanyagból épített csónakot egy mártélyi ladik készítő mester, amit szerda délelőtt vízre is bocsájtottak.
Külföldön mind népszerűbbek a "maradék nélkül" mozgalmak, amelyek célja, hogy akár állatot is, zöldségeket is hulladék nélkül használjanak fel. De miként jutottunk el onnan, hogy egy csirkének a csont kivételével mindenét feldolgozták, addig, hogy sokan ma már csak a mellfilét hajlandóak megenni? Szabó Esztivel, a Felelős Gasztrohős kommunikációs vezetőjével a hulladékmentes étkezésről beszélgetett Dobos Emese, a hvg.hu újságírója, miként arról is, mennyi mindenről nem tudjuk, hogy egyébként ehető.
A globális élelmiszerrendszer anomáliáiról, vagyis arról, hogy a multinacionális boltláncok mindig elérhető, széles termékkészletéért micsoda ökológiai árat fizetünk, és ez hogyan függ össze a perifériás, félperifériás országok munkásainak kizsákmányolásával, még áprilisban, a Szolidaritás a válságban című sorozat részeként írt a Mérce.
Mosószóda, szódabikarbóna, szódavíz – az egyszeri vásárló könnyen elbizonytalanodik – akkor ez ugyanaz, vagy van különbség? A mosószóda és a szódabikarbóna közötti különbség kémiailag mindössze egyetlen hidrogénatom. Nem véletlen, hogy szódabikarbónából szükség esetén süthetünk magunknak mosószódát! Szirmay Kati a Tudatos Vásárlók Egyesülete zöldháztartás-gurujának írása.
A Magyar Víziközmű Szövetség az idei évben is örömmel csatlakozott a műanyagmentes július kihíváshoz! Kapcsolódva a nemzetközi és a hazai projektekhez, a MaVíz is felhívja a lakosság figyelmét a környezettudatos viselkedésre és a műanyagmentes élet előnyeire!
Július 6-án a Tisza melletti kisközségnél, Zsurknál felavatták és átadták a nagyközönségnek azt az itthon még példa nélküli objektumot, amelyet a folyót rendszeresen megtisztító program keretében a hordalék jelentős részét képező műanyag palackokból készítettek el a kezdeményezők.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány és a Hello Wood zöld designtábort hirdet a 15-20 éves korosztály számára. A részvételhez a koronavírus időszak tapasztalataira reflektáló videóval kell jelentkezni, a pályázók közül pedig egy 3 tagból álló szakmai zsűri választja ki azt a 40 fiatalt, akik ingyenesen táborozhatnak. A workshopok az építészet, klímatudatosság, fenntartható fejlődés, formatervezés, textil- és divattervezés, fotó, animáció, grafika, kisfilm és ékszertervezés területét érintik. Az augusztus elején megrendezett táborban a részt vevő fiatalok kipróbálhatják, mivel foglalkozik egy designer; a vizuális és tárgyi-, valamint épített környezeti kultúra ismereteire alapozva játékos, ugyanakkor tényleges cselekvésre ösztönző programokon vesznek részt. Lehetőséget kapnak, hogy művészeti és kreatív képességeiket felfedezzék, használják, fejlesszék, ezáltal önmagukat is jobban megismerjék.
A gyermekes családok jobban figyelnek a környezetvédelemre, 65,1 százalékuk aktívan elkötelezett a környezetvédelem iránt, míg a gyermektelen felnőttek esetében ez mindössze 41,6 százalék - derül ki a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) MTI-hez elküldött reprezentatív felméréséből, amelyet a Föld napján hoztak nyilvánosságra.