Tej, gabona, tojás
Szóval a női hölgy csak lapozgatja, lapozgatja a Meglepetést, aztán az egyik oldalon -- minő meglepetés! -- egy csokireklámba botlik.
Meglepetés
Három hét alatt hetven kilót fogytam, mióta ezt eszem! Majd ki csattanok! |
Így hívják, ez a címe. Egyébként egy heti magazin nőknek. Szóval a női hölgy csak lapozgatja, lapozgatja a Meglepetést, aztán az egyik oldalon -- minő meglepetés! -- egy csokireklámba botlik. A "Kinder tejszeletet" népszerűsítő reklám-szösszenet már az elején tudatosítja, hogy itt nem ám egy közönséges csokiról van szó. Na nem! Ez kérem egy könnyű piskótalapokba foglalt tejszelet, amely "kizárólag természetes, egészséges és válogatott alapanyagokból készül". Például "friss tejkrémből, legjobb gabonából, friss tojásból". Ráadásul "egyedülálló gyártási technológiával". Ebből a termékből -- írja -- bizony ajánlatos a gyerekeknek naponta többet is elfogyasztani, hiszen táplálkozástudományilag ez "a legideálisabb táplálék tízóraira és uzsonnára egyaránt." A fentiek logikus folyományaként mellbevágóan egyszerű a felismerés, hogy a Kinder tejszelet folyamatos emésztése "egyszerű módja az egészséges táplálkozásnak".
A végén persze nem árt tárasadalmilag is kiteljesíteni ezt a kulinális következtetést. Mondjuk egy frappáns szlogennel, mint például most is: "Kinder. A legtöbb, amit egy anya adhat gyermekének!".
Meglepetés kettő
A kellően felpiszkált női hölgyolvasó annak rendje és módja szerint vesz is egy Kinder tejszeletet gyermekének és -- tudatos fogyasztó lévén -- nagyítójával elkezdi vizslatni annak összetételét. Izgatja például a reklámozott "friss tejkrém" mibenléte, de ilyet nem lel. Az összetételben szerepel ugyan a friss tej és a sovány tejpor -- a friss tejkrém azonban nem. Na jó, akkor próbáljuk megfejteni a "legjobb gabona" titkát. Az meg melyik lehet? Esetleg a "búzaliszt". Netántán a "korpa?" Nem stimmel ez sehogyan se. Ráadásul, ahol a reklám szerint "friss tojás"-nak van írott helye, oda a csomagoláson valaki "tojásport" csempészett be. Akkor most mi van? Még jó, hogy a termék "kizárólag természetes, egészséges alapanyagokból készül". A biztonság kedvéért a női hölgy -- tudatos fogyasztó lévén -- előveszi az "E-számok rejtélye" című füzetkéjét és elkezdi összeolvasni a csomagoláson megjelentetett adalékanyagokat. Azannyát! Hát erre meg kiderül, hogy az összetételben megjelenő ammónium karbonát (E 503), zsírsavak mono- és digliceridjei (E 472c) és a pirofoszfát (E 450a) valójában mesterséges anyagok -- ráadásul ez utóbbi (a glutin-nal együtt) pont a gyerekekre nézve jelenthet egészségi problémát.
A női hölgy (fogyasztó) szomorúan legyint, ujjai között kókadtan fityeg a kiolvasott szeletcsoki. Előtte -- zsákmányra várva ott nyeli nyálát gyermeke, és nem érti anyját, hogy miért vonja meg tőle ezt a táplálkozástudományilag legideálisabb táplálékot. Az anyja persze ezen már túllépett, ő már máson töpreng. Valaki mondja már meg neki, hogy milyen világ az, amelyik ilyen értékrenddel méri a szülő-gyerek kapcsolatot? Miféle világ az, ahol a piskóták közé ágyazott szeletcsokikat többre taksálják az anya által adható szeretetnél, biztonságnál és erkölcsi példánál?
Meglepetés három