Enyhe káosz mutatkozik a kormány és a civilek együttmûködésének szervezésében -- mindkét oldalon. Vannak ugyan európai modellek a civil szektor és az állam együttmûködésének szabályozásáról, egyes országokban -- mint például Nagy-Britanniában írott megállapodás is született. Csakhogy ezek általában érettebb demokráciákban történnek, ahol mindkét oldalnak markánsan, világosan kiforrott elképzelése van arról, miért és miben akar együttmûködni, mit vár el a másiktól; a jog sokkal tisztábban adja meg a civil szféra kereteit, mûködési feltételeit. De alapvetõen minden részes fél számára világos, mi is az a civil szféra. Nem vagyok biztos ugyanis abban, hogy a Miniszterelnöki Hivatal kormányzati informatikáért és társadalmi kapcsolatokért felelõs államtitkárának feladatkörét leíró kormányrendeletben szereplõk értelmében, jelen kormányunk világos elképzelésekkel indul a civil szektorral való megállapodás elkészítése felé. "A társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztésével összefüggõ feladatok: A miniszter gondoskodik az állampolgárokkal, a társadalmi szervezetekkel, az alapítványokkal, a köztestületekkel és a közhasznú szervezetekkel (a továbbiakban együtt: civil társadalom) való kapcsolattartás kormányzati politikájának kialakításáról és megvalósításának összehangolásáról."

Magam részérõl szeretném tudni, hogy a fenti megfogalmazás után, miként definiálja a kormány a civil szektort. Vitathatatlan: nem kevés kormányzati frusztrációt okozhat, hogy idõnként és helyenként politikai, pártpolitikai érdekek megvalósítását kell civil mezbe bújtatni -- különösen a támogathatóság érdekében. Nem is beszélve azokról az állami feladatokról, amelyekrõl kiderült, hogy a civil szektor sokkal hatékonyabban képes ellátni.

Természetes, hogy a rendszerváltás óta különféle civil szervezetek, szervezõdések próbálkoztak a szektor széles érdekképviseleti szervezet, testület felállításával. Elbuktak, mert soha nem alulról jött kezdeményezések voltak, nem elõzte meg az elképzelések valóra váltását szektorszéles párbeszéd, amelybõl világossá válhatott volna, mi is a szektor közös érdeke -- önmaga okán, céljai mentén és lehetséges partnereivel való viszonyában.

A mostani kormányzati elképzelés értelmében decemberben kerülne sor az állam és szektor közti megállapodás megkötésére. Félõ, hogy a rendelkezésre álló idõ túl rövid, hogy egyrészt maga a szektor fogalmazza meg közös érdekeit, alakítsa ki az érdekképviselet szervezeti hátterét úgy, hogy ne az eddig megszokott, önjelölt "ernyõszervezetek" próbáljanak vélt érdekeket képviselni és a szektor nevében fellépni. Ahogyan a másik oldalról is hiányzik még sok dolog átgondolása. Például célszerû lenne magunknak definiálnunk magunkat: mit jelent a civil szervezet és szektor. Zöldekként jól tudjuk, hány évig tartott sajátos érdekképviseleti és --érvényesítési intézményrendszerünk kialakítása.