Fogyasztóvédelem

A PET Kupa hét éves története alatt 70 tonna hulladéktól mentesült a Tisza és annak ártere. A Felső-Tisza- és a Tisza-tó környéke fellélegezni látszik, de sok terület vár még beavatkozásra. Nem tudjuk pontosan, mennyi műanyag halmozódott fel az elmúlt évtizedekben, és csak sejtéseink vannak arról, hogy hol találhatóak az érintett területek. A természeti értékek védelme és az újabb környezetvédelmi eredmények érdekében a szakemberek határokon átnyúló programot hirdettek.

Fast fashion, fast food, fast living -- azaz gyors divat, gyors étel, gyors élet. A mai fogyasztói viselkedés lényeges eleme az azonnali habzsolás, amelyet a cégek rendkívüli módon ösztönöznek isl. A gyorsfogyasztás jegyében például a divatban már nincsenek szezonok, egész évben folyamatosan érkeznek az üzletekbe az újabb és újabb kollekciók, az előzőeket pedig leárazva szórják a vásárlók után. Ezért nevezik fast fashionnak, gyors divatnak.

Az Európai Unióban évente keletkező hulladék legfőbb forrása az építőipar: az építésből és bontásból származó hulladék a legfrissebb, 2014-es adatok szerint az összes hulladék 34,7 százalékát teszi ki, bár ez az arány jelentős mértékben változik országonként – Ausztriában 72,1, Magyarországon 20,7, míg Svédországban 5,3 százalék.

A Pejo 3000 nevű olasz sípályán január elejétől betiltják a műanyagpalackok, zacskók, evőeszközök és szívószálak használatát, miután egy közeli gleccser jegében jelentős mennyiségű mikroműanyagot találtak. Nem biztos, hogy ez magán a problémán sokat segít, a Milánói Egyetem kutatása szerint a műanyagszennyezés legnagyobb része a műszálas ruhákból származik. 

A Természetvédelmi Világalap (WWF) egyik új tanulmánya szerint kb. 20 kiló mikroműanyagot fogyaszt el egy ember élete során, ami nagyjából két nagyméretű kukának felel meg.

2019 végére már nem sok kétségünk maradt az ökológiai válság súlyossága felől, az éghajlatváltozás problémáját különösen a bőrünkön érezzük. Az azonban jóval kevésbé egyértelmű, hogy miként jutottunk idáig, és mi a teendő ezután. Léteznek-e reális kiutak a válságból, és ha igen, melyek lehetnek azok?

A Black Friday őrületre válaszul, a Ne Vásárolj Semmit! Nap keretében már a jövő évi “Black Friday akcióját” hirdeti meg a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Fenntarthatóság Felé Egyesület: legyen 10 év garancia a 2020 őszén piacra kerülő termékekre, és addigra a tervezett elavulás is tiltott legyen!

A legutóbbi avar- és zöld hulladék-égetésre kijelölt héten füstbe borult a város, és a kedvezőtlen légköri körülményekkel együttesen a szmogriadó tájékoztatási fokozatának elrendelését tette szükségessé a levegőben lévő szálló por koncentrációja Székesfehérváron. Az Önkormányzat ezért a klíma- és környezetvédelem szempontjából is fontos lépést tesz, amelynek megvalósításához a lakosság együttműködését kérik.

Amerikában 2017-ben a palackozott vizek forgalma az iparág történetében először megelőzte a szénsavas üdítőkét: előbbiből fejenként évi 147,6 litert vásároltak, utóbbiból mindössze 145,7-et. Az adat mára elérte az évi 159 litert, és az előrejelzések szerint pár éven belül átlépi a mágikus 50 gallonos határt (189 liter). Fura amerikai divathóbort, gondolhatnánk, de az Atlanti-óceán innenső felén is hasonlóak a számok, sőt: az olaszok és a németek évi 188, illetve 175 literrel még az amerikaiakat is megelőzik (a magyar átlag 126 liter).

Zöld szervezetek kezdeményezték hazai áruházaknál pálmaolajmentes polc felállítását, mely mind a lakosság, mind a szakmai szervezetek között gondolkodást indított el. A Tudatos Vásárlók Egyesülete, a Jane Goodall Intézet, a Humusz Szövetség, a Felelős Gasztrohős, a SzóKiMondóka és a Magyar Természetvédők Szövetsége szerint a pálmaolajnak létezik alternatívája. Ha a környezetet és az emberek egészségét a gazdasági érdekek elé helyezzük, ha komolyan vesszük az éghajlatváltozást, akkor ezeken az alternatívákon kell dolgozni, nem a fenntarthatatlant védeni.