Fogyasztóvédelem

Adalékok a II. Európai Szociális (Társadalmi) Fórumhoz November 12-15. között zajlott a globalizáció-kritikai mozgalmak legnagyobb európai találkozója, a II. Európai Szociális (Társadalmi) Fórum Párizsban. Akárcsak az első, Firenzében megtartott fórum, a párizsi összejövetel célja is az volt, hogy létrehozzanak egy olyan nyitott teret, amely nemcsak konferencia, nemcsak vitafórum, de olyan találkozási pont a társadalmi mozgalmak számára, ahol és ahonnét kiindulva a szolidaritásban egyesíthetik erőiket, szerveződhetnek, mozgósíthatnak, és változásokat indíthatnak el?.

A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) nem jóléti, hanem kereskedelmi szervezet fogalmazta meg árulkodó nézeteit az Egyesült Államok egyik kereskedelmi küldötte. Valóban, a WTO nem a jólét minőségi fokozását szolgálja, hanem az iparilag fejlett országok kereskedelmi és gazdasági érdekeit. A WTO emiatt került válságba, nem sokkal felállítása után, Seattle-ben, és ez év szeptemberében a mexikói Cancúnban. Ezzel újra reflektorfénybe került a globalizációként azonosított folyamat egyik legnagyobb problémája: a nemzetközi gazdasági intézmények szerepe és a szélsőséges hatalmi egyensúlytalanság következményei.

A közelmúltban lehetőségem volt néhány mozgalmas és gyönyörű napot ebben a sok szempontból páratlan és számunkra gyakran szimbolikus jelentőséggel bíró országban tölteni.

2002. tavaszán végzett felmérésünk célja -- többek között -- az volt, hogy megválaszoljuk azt a kérdést, hogy a tudatos vásárlók mely, a termékekhez vagy gyártójukhoz kötõdõ társadalmi, környezeti, etikai szempontok iránt fogékonyabbak leginkább. Melyek azok, amelyek befolyásolják/befolyásolnák vásárlói döntéseiket? A cikkben a felmérésnek azokat a részeit ismertetem, amelyek szorosan kapcsolódnak a tudatos vásárlói értékrendhez.

A Hulladék Munkaszövetség munkatársainak köszönhetõen nemrégen egy újabb -- ezúttal elsõsorban az ökológiai fogyasztóvédelem iránt érdeklõdõ zöld szervezeteknek szánt -- kiadvány került ki a nyomdából. Viszonylag új témakörrõl, összetett fogalomról van szó (ld. a fogyasztóvédelem és az ökológiai fogyasztóvédelem közti különbség pár éve még minisztériumi szinten sem kristályosodott ki igazán), amely a piacgazdaság mûködésével, hatásaival most ismerkedõ (volt szocialista) országokban kaphat különös jelentõséget.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziumának két tanulója, Kiss Dominika és Szabadits Eszter a Zöld Szív Ifjúsági Természetvédõ Mozgalom Tudományos Diákkonferenciájára kiselõadást készített az élelmiszerek adalékanyagairól, valamint arról a vizsgálatról, amit ennek kapcsán egy budapesti lakótelepen és iskolákban végeztek.

Márciusban jelent meg az a sajtóközlemény, amelyben a D. bejelentette, hogy egy 3 éves "fejlesztési projekt" keretében leépítik a Gyõri Keksz- és Ostyagyárat és a gépsort áttelepítik a székesfehérvári üzembe. Ennek az oka a D. szerint az, hogy a gyõri üzem 3 különálló épülete 100 éves elmúlt, nem fejleszthetõ, mivel a környéke idõközben beépült. Mintegy 700 dolgozó munkahelye szûnik meg a "fejlesztési projekt" révén, akik elõtt a D. jóvoltából a következõ lehetõségek állnak: 270 embert átvesznek a székesfehérvári üzembe (vajon az egzisztenciát, családot, gyereket, barátokat is vihetik?), akik nem akarnak menni, azok átképzési költségeit a D. állja, illetve támogatja a nyugdíjhoz közel álló dolgozók korkedvezményes nyugdíjazását, végsõ esetben pedig biztosítja a dolgozók végkielégítését.