Fogyasztóvédelem

Kedves Olvasó!

A hír: az alsóausztriai tartományi hivatal úgy döntött, hogy nem engedélyezi a Wohlfsthal-Berg térségében tervezett földalatti veszélyeshulladék lerakó megépítését. A helyszín az osztrák-szlovák-magyar "háromszögben" található, szemben Pozsonnyal, tizenvalahány km-re a magyar határtól. Egy osztrák vállalkozó cég szerint ez egy "optimális" adottságú terület a kb. 20 ezer tonna/év kapacitásúra tervezett lerakó kiépitéséhez.

A történet még az év elején kezdôdött, amikor fejünkbe vettük, hogy megpróbálunk lépéseket tenni kicsiny városunkban az üveghelyzet megoldása érdekében. Szentendrén ugyanis -- mint ahogy mindenütt az országban -- szűnôben a betétes üvegek visszaváltása.

A Pepsi Cola és a Coca Cola üdítôitalgyártó és palackozó cégek 1993-ban 1.5 ill. 2 l-es kiszerelésben PRB-palackokat vezettek be Magyarországon az egyutas PET-, fémdobozos valamint a betétes üvegcsomagolások mellett.

Egyre több nem kívánt küldemény landol a postaládánkban. Ezek közül a csomagküldő szolgálatok névreszóló kiadványai a legkellemetlenebbek. Honnan tudják a címünket? Honnan veszik, hogy szükségünk van a portékájukra? Hogy képzelik, hogy a magánéletünkbe avatkoznak? Hogyan lehet megszabadulni tőlük? Az alábbiakban néhány jó tanács.

1994. február 18-án Szeghalomban, a Sárréti Tej Részvénytársaságnál -- másodikként az országban -- betétdíjas üveges mosó és tejtöltő gépsort állítottak üzembe.

A Hulladék Munkaszövetség (HuMuSz) régi vágya teljesül, amikor egy rendszeresen megjelenő, országos terjesztésű lappal áll elő. Magunk sem hittük volna, hogy milyen nehézségekkel találja szembe magát, aki ilyesmire adja a fejét. Pedig nagyon fontos, hogy rendszeresen meg tudjon jelenni a lap, mert az "önjelölt zöldek", az "öko"-vállalkozók nagyon erősek, és nálunk jóval több pénzt tudnak fordítani propagandára.

Ami a tavaly októberi „paprika-botrányt” illeti, a vizsgálat gyors volt, frappáns és (túl) hamar lezárult. Bizonyságot nyert, hogy a magyar termelők által forgalomba hozott pirospaprikához importőrleményt kevertek és így került bele az aflatoxin B1. A rákkeltő anyag tehát Dél-Amerikából (Brazíliából, Peruból, Chiléből) hajózott át belénk - szó szerint is - hiszen a hajóút során fészkelte be magát a szállítmányba.
A kereskedelminek indult büntetőügyben egyébként tényleg mindenki tette a dolgát. Az FVM intézkedett, a fogyasztóvédelmi hatóság üzleteket ellenőrzött és bírságolt, az ÁNTSZ és az állategészségügyi hatóság mintákat elemzett és feljelentést tett, az Élelmiszerbiztonsági Hivatal pedig hallgatott.