Fogyasztóvédelem

A Greenpeace Magyarország a Humusz Szövetség közreműködésével elkészítette az élelmiszerboltok hazai műanyag- és szemétrangsorát. Megvizsgálták és értékelték a kiskereskedelmi élelmiszer-üzletláncokat abból a szempontból, hogy azok mennyire teszik lehetővé a csomagolóanyag nélküli vásárlást, milyen intézkedéseket tesznek az egyszer használatos csomagolóanyagok, műanyagok visszaszorításáért, illetve a keletkezett hulladék minimalizálásáért és hasznosításáért. A rangsorban a legjobban a SPAR teljesített, megelőzve az Auchan-t és a Tesco-t. 

Amikor veszünk egy újabb pólót, azzal nem csak a gardróbunkat terheljük, hanem a környezetünket, sőt, közvetve az egészségünket is. A divatipar ma az egyik legnagyobb, mégis legkevésbé látható mikroműanyag-forrás, amelyben kulcsszerepe van a poliészternek, különösen annak újrahasznosított változatának. Egy nemzetközi webináron Markó Gergely, a Humusz Szövetség aktivistája hallgatta meg a legfrissebb kutatásokat, amelyek szerint hiába szaporodnak a „fenntartható” kollekciók, a probléma gyökere sok esetben nemhogy nem oldódik meg, hanem tovább mélyül.

Ma már pár kattintással, néhány nap alatt megérkezik bármi, amit a telefonunk képernyőjén kiválasztunk – a világ másik végéről, fillérekért. Az online piacterek kényelme azonban komoly árat rejt: veszélyes anyagok, kizsákmányolt munkások, dráguló hazai árak és mérhetetlen környezeti terhelés áll az egyszeri olcsóság hátterében. De kié a felelősség mindezért: a szabályozóké, akik tétováznak, vagy a vásárlóké, akik folyamatosan rendelnek?

A víz után a kávé a legtöbbet fogyasztott ital a világon, így nem is csoda, hogy hazánkban szeptember 29-én, míg a nagyvilágban október 1-jén ünnepeljük a kávézás kultúráját. De vajon lehet-e zöldként a fekete arany élvezetét ünnepelni, miközben annak termelése és fogyasztása jelentős környezeti terhekkel jár? Járjuk hát körbe, mennyire vagyunk tudatosak, ha hódolunk a több száz éves szenvedélynek.

A kínai fast fashion termékek percek alatt megrendelhetők, napok alatt megérkeznek – és évtizedek alatt sem bomlanak le. A Temu és a SHEIN ezzel új valóságot teremtett: ahol a póló olcsóbb, mint egy kávé, de veszélyesebb, mint egy vegyi üzem. Az ultragyors divat korában már nem az a kérdés, mit veszünk fel, hanem az, mit viszünk a testünkbe.

Valójában idén már második alkalommal valósult meg Budapesten a Giliszta Fesztivál. Reméljük, hogy nem is utoljára. Röviden beszámolunk írásban és videó formátumban is az eseményről.

A mai napon 156 civil szervezet intézett közös levelet Ursula von der Leyen bizottsági elnökhöz, az EU biztosaihoz és a tagállamok minisztereihez, amelyben az Európai Unió (EU) egész területén az új hulladékégető létesítmények jóváhagyásának és építésének azonnali moratóriumát követelik.

A hulladékprobléma nem valami távoli, absztrakt dolog: mindannyiunk mindennapjait átszövi. Évente milliárd tonna szemét keletkezik, és ennek jó része kezelés nélkül mérgezi a környezetet. Valóban elég a szelektív gyűjtés, vagy a probléma gyökere sokkal mélyebben van? És vajon tényleg tehetetlenek vagyunk a multik túlhatalmával szemben, vagy épp ellenkezőleg: a saját döntéseinkben rejlik a legnagyobb változás lehetősége?

2025 februárjában hatályba lépett az Európai Unió új PPWR rendelete, amely célzott tilalmakkal, kötelező újrahasználati arányokkal és a betétdíjas rendszer kiterjesztésével veszi fel a harcot a rekordmennyiségű csomagolási hulladékkal szemben. A változás érinti a gyártókat, a kereskedőket és a fogyasztókat egyaránt, miközben új lehetőségeket nyit a fenntartható innováció előtt. De vajon eljött-e a pillanat, amikor végleg búcsút inthetünk az egyszer használatos csomagolásoknak?

Egy kísérlet nyomán Berlin és Párizs is új alapokra helyezi a hulladékkezelést, oly módon, amely egyszerre környezettudatos, praktikus és gazdaságos. De vajon készen állunk-e arra, hogy ne csak újrahasznosítsunk, hanem újrahasználjunk?