Fogyasztóvédelem

Valójában idén már második alkalommal valósult meg Budapesten a Giliszta Fesztivál. Reméljük, hogy nem is utoljára. Röviden beszámolunk írásban és videó formátumban is az eseményről.

A mai napon 156 civil szervezet intézett közös levelet Ursula von der Leyen bizottsági elnökhöz, az EU biztosaihoz és a tagállamok minisztereihez, amelyben az Európai Unió (EU) egész területén az új hulladékégető létesítmények jóváhagyásának és építésének azonnali moratóriumát követelik.

A hulladékprobléma nem valami távoli, absztrakt dolog: mindannyiunk mindennapjait átszövi. Évente milliárd tonna szemét keletkezik, és ennek jó része kezelés nélkül mérgezi a környezetet. Valóban elég a szelektív gyűjtés, vagy a probléma gyökere sokkal mélyebben van? És vajon tényleg tehetetlenek vagyunk a multik túlhatalmával szemben, vagy épp ellenkezőleg: a saját döntéseinkben rejlik a legnagyobb változás lehetősége?

2025 februárjában hatályba lépett az Európai Unió új PPWR rendelete, amely célzott tilalmakkal, kötelező újrahasználati arányokkal és a betétdíjas rendszer kiterjesztésével veszi fel a harcot a rekordmennyiségű csomagolási hulladékkal szemben. A változás érinti a gyártókat, a kereskedőket és a fogyasztókat egyaránt, miközben új lehetőségeket nyit a fenntartható innováció előtt. De vajon eljött-e a pillanat, amikor végleg búcsút inthetünk az egyszer használatos csomagolásoknak?

Egy kísérlet nyomán Berlin és Párizs is új alapokra helyezi a hulladékkezelést, oly módon, amely egyszerre környezettudatos, praktikus és gazdaságos. De vajon készen állunk-e arra, hogy ne csak újrahasznosítsunk, hanem újrahasználjunk?

Mi lenne, ha a barátság többet jelentene, mint jó viszonyt két ember között? Mi lenne, ha a barátságot kiterjesztenénk falvakra, városokra, országokra – vagy amblokk a Földre is? Ha a szolidaritás, egymás segítése, a közös cselekvés lenne a jövő útja? Vajon képesek vagyunk újra felfedezni az összefogás erejét egy élhetőbb világért?

Egy globális műanyag-egyezmény létrehozását célozta meg a „Manifesto for a Plastic Pollution-Free Future”, a Break Free From Plastic kiáltványa, amelyet a Humusz Szövetség is aláírt. A kezdeményezés célja, hogy a világ kormányait határozott és jogilag kötelező érvényű globális műanyag-egyezmény elfogadására ösztönözze a 2025 augusztusában, Genfben megrendezésre kerülő utolsó ENSZ-tárgyalási forduló előtt.

Bár a cigarettaszűrők eredetileg a dohányzás okozta egészségügyi kockázatok csökkentésére születtek, mára egyre több kutatás bizonyítja: valójában nem védenek, sőt új veszélyforrást jelentenek, nemcsak a testünkben, de a környezetünkben egyaránt. A cellulóz-acetátból készült műanyagszálak amellett, hogy a tüdő mélyébe juthatnak, a lebomlás helyett mikroműanyaggá esnek szét a természetben, szennyezve a talajt, a vizeket és az élővilágot. Az „egészségesebb dohányzás” ígérete így kettős csalásnak bizonyul: félrevezető illúzió az emberi test és bolygónk rovására.

A francia egészségügyi hatóság (ANSES) tanulmánya nyomán felrobbant a világsajtó, így a magyar médiában is számos cikk született a megdöbbentő eredményről, miszerint több a mikroműanyag az üveges italokban, mint a műanyag palackokban – azonban a valóság ennél jóval árnyaltabb. A kérdés most az: mennyire szennyezett valójában az üvegből fogyasztott italunk, és mennyire az információ, amit erről kaptunk?

A 20. század egyik legnagyobb vívmánya mára az egyik legnagyobb globális kihívásává vált. A műanyag, amely forradalmasította az ipart, az élelmiszer-csomagolást, sőt, az életünket is, ma már mindenhol ott van: az óceánok mélyén, a sarki jégben, sőt az emberi hereszövetben is. Hogyan jutottunk idáig? Milyen hatása van az egyszer használatos műanyagoknak a bolygónkra, és mit tehetünk, hogy ne ebbe fulladjunk bele?