Fogyasztóvédelem

Hajlamosak vagyunk a környezetvédelemről úgy gondolkodni, mintha az csak a jegesmedvék vagy az esőerdők ügye lenne. Pedig amikor mikroműanyagokat találnak az ivóvizünkben, a vérünkben, vagy épp a hereszövetben, világossá válik: ez nem egy távoli ökológiai probléma, hanem egy már most fennálló súlyos közegészségügyi kérdés is, amelynek hosszú távú következményeit még nem is látjuk teljesen, csak azt tudjuk, hogy már most nagyon para.

A Pepsi feladta legfontosabb környezetvédelmi ígéretét: nem teljesíti, hogy 2030-ra csomagolásainak 20 százaléka újratölthető legyen – ezzel egyértelműen hátat fordított a műanyagszennyezés elleni valódi küzdelemnek. Ezzel egy időben a vállalat jelentősen mérsékelte a „szűz” (azaz az új) műanyag használatának visszaszorítására és az újrahasznosított anyagok használatának növelésére vonatkozó vállalásait is.

A hulladékhierarchiáról és a Nulla Hulladék Hierarchiáról korábban is írtunk, ám azóta jópár év eltelt, és megérett rá az idő, hogy ismét elővegyük a témát. Az alábbiakban bemutatjuk a Nulla Hulladék Hierarchia legújabb, 8.1-es verzióját.

A nyomatott lap legújabb száma a magyar erdők, vizek, földek állapotával, a Kárpát-medencében a szemünk előtt kibontakozó „eltorzult mediterrán viszonyokkal” foglalkozik, méghozzá a magyar lappiacon egyedülálló alapossággal és megközelítéssel. Nemcsak a rohamléptékű változásokat mutatjuk be az Alföld sivatagosodásától fajok eltűnésén át az erdők veszélyeztetettségéig, hanem sok megoldási és alkalmazkodási stratégiát is. Hat nagy téma – a zöld vitáktól a vízügyön át energetikai kérdésekig – , mintegy 40 kutató, gazdálkodó és szakértő között a Humusz munkatársa is megszólal.

Az elmúlt években számos válsághalmazzal szembesültünk a kihívásokkal teli globális körülmények hátterében. Az éghajlatváltozás, a környezetszennyezés és a biológiai sokféleség csökkenése tovább fokozódik, ahogy egyre közelebb kerülünk a visszafordíthatatlan károkhoz, elérve a bolygó határait, miközben a meglévő egyenlőtlenségek súlyosbodnak. Ezek a környezeti kihívások a politikai kiszámíthatatlanság, a növekvő protekcionizmus és a megszorítások új korszakában bontakoznak ki. Esra Tat, a Zero Waste Europe ügyvezető igazgatójának írása.

Az Európai Parlament idén áprilisban fogadta el a csomagolásról és csomagolási hulladékról szóló rendelet angol nyelvű szövegét. Miután átültették a tagállamok hivatalos nyelveire, az ősz folyamán kerül újra az Parlament elé végső szavazásra. Tekintve, hogy a májusi választások nyomán a testület összetétele változott, az nem köteles a tavasszal elfogadott szöveget egy az egyben jóváhagyni, előfordulhat tehát, hogy a képviselők még újabb módosító indítványokat nyújtanak be. A szentesítés után 18 hónappal válik hatályossá a rendelet. Mindazokra a cégekre vonatkozik majd, amelyek az EU területén működnek, vagy amelyek az EU-ba csomagolóanyagokat, illetve csomagolt termékeket hoznak be.

Vajon az egyik egyszer használatos anyagról a másikra (pl. műanyagról papírra) való átállás valóban megoldást jelent-e az egyre növekvő csomagolási hulladék-válságra?

Alább közzétesszük a Truth About Plastic és számos más szervezet közreműködésével készült nyílt levelet, amely a Globális Műanyagegyezmény tárgyalóit szólítja fel, hogy tegyenek meg mindent, ami ahhoz szükséges, hogy egy ambiciózus egyezmény szülessen.

A csomagolóipari vállalatok gyakran terjesztenek a többször használatos csomagolásokkal kapcsolatosan olyan álhíreket, melyek egyesek számára elrettentőek lehetnek.  Az alábbi cikk a Zero Waste Europe szakmai anyaga alapján ismerteti és cáfolja ezeket a mítoszokat.