Civil hulladékos közösségekben sokszor felvetett probléma az interneten rendelt áruk csomagolása, amely a legtöbb esetben a legkevésbé sem környezetkímélő: műanyag fólia, sokszoros papírburok, vagy éppen a dobozt kitöltő, szinte 100 százalékosan a szemétben landoló granulátum társul hozzá. Ez a helyzet a kinyomtatott és postán, vagy áruküldővel kézbesített könyvekkel is. Jó gyakorlatot mutathat fel viszont az egyik kis honi kiadó, amely gyakorlatilag hadat üzent a szemétbe kerülő hagyományos csomagolásnak.
Svilengrad az első önkormányzat Bulgáriában, amely hivatalosan elkötelezte magát és elindult a nulla hulladék felé vezető úton. A Za Zemiata / Zero Waste Bulgaria munkájának köszönhetően egy újabb ország került fel a hulladékcsökkentés iránt elhivatott települések hálózatának, a Zero Waste Cities térképére.
Nemrégiben jelent meg a magyar médiában egy cikk Mégsem olyan jó a környezetnek a vászonszatyor címmel. Sokan megdöbbentek, a szkeptikusok pedig bizonyítva érezhették igazukat, a dán tanulmányra hivatkozó írás ugyanis nagyjából azt állítja: nehéz olyan mennyiségben használnunk a nejlonzacskókat, hogy azzal többet ártsunk a környezetünknek, mint egy vászonszatyorral, pláne, ha biopamutból készült. Az információ minket is gyomorba vágott, ezért utánajártunk, valóban így van-e.
Az öltözködés, a ruhavásárlás általában nem szerepel a környezetvédelem kiemelt témái között, pedig a ruhaipar a legkörnyezetszennyezőbb iparágak egyike. Hogyan öltözködhetünk környezettudatosabban? Mire figyeljünk a ruhatárunk frissítésekor? A következő zöld tanácsok ebben segítenek.
Mivel várható, hogy 2021-ig az online kereskedelem a világ legnagyobb kiskereskedelmi csatornájává válik, várhatóan tovább fog növekedni a környezetre gyakorolt hatása, mivel a jelenlegi szállítási / kézbesítési rendszer rengeteg csomagolási hulladékot termel. Erre mutat megoldást a RePack története, amely a Zero Waste Europe fogyasztási és termelési esettanulmányainak negyedik fejezete.