Újrahasználat

Az uniós tagállamok képviselői és az Európai Parlament átmeneti megállapodást kötött az élelmiszer- és textilhulladék csökkentését szolgáló új szabályokról.

Az üveg-újrahasznosítás az egyik leghatékonyabb módja az üveghulladék körforgásban tartásának. Az üveg arra is alkalmas, hogy tisztára mosva újra és újra felhasználjuk: konyhai alapanyagokat tároljunk benne, befőzzünk bele lekvárt. Még jól is néznek ki a kamrapolcon a rizzsel, babbal, szotyolával teli üvegek, nem beszélve arról, mennyivel esztétikusabb a műanyag zacskóknál. Amennyiben pedig úgy gondoljuk, tovább nem tudjuk felhasználni az üveget, esetleg túl sok gyűlt fel belőle, akkor mindenképpen szelektív gyűjtőbe vigyük, ha ugyan nem csinálunk belőle mécsestartót…

A fogyasztói termékek javításának ösztönzése és élettartamuk meghosszabbítása céljából irányelveket fogadott el az Európai Unió, amelyek a közeljövőben, 2026-tól jelentős változásokat hoznak a kereskedelemben. A bevezetésre kerülő új irányelvek az EU fenntarthatósági stratégiájának részét képezik, és a fogyasztók zöld átállásban való szerepvállalását erősítik.

Indulása óta rengeteget foglalkozik a sajtó az italcsomagolások visszaváltási rendszerével, amelynek célja, hogy a műanyag, üveg- és fémpalackok, dobozok minél nagyobb részét lehessen anyagában újrahasznosítani. Van azonban egy olyan módszer is, amellyel legalább ennyire hatékonyan lehetne a szemét mennyiségét csökkenteni, lassan mégis teljesen eltűnik a szemünk elől: az újratölthető üvegek, szakszóval a többutas csomagolás használata.

Ilyeneket már alig lehet a hazai boltokban vásárolni, és ezen az elméletileg a fenntarthatóságot segítő hulladékkoncesszió sem segített – sőt, valószínűleg még fel is gyorsította a többutas rendszer régóta zajló visszaszorulását.

A Harmonizált Áruleíró és Kódrendszerben (HS) szereplő vámtarifaszámok láthatóan már nem tükrözik megfelelően a nemzetközi kereskedelemben használt textilek sokféleségét.

A biztosi testület megbízatásának első jelentős kezdeményezéseként előterjesztette a versenyképességi iránytűt, mely stratégiai és egyértelmű keretet biztosít a Bizottság munkájának irányításához.
A versenyképességi iránytű egy olyan pályaívet jelöl ki, amelyet követve Európa képes lesz otthont adni a jövőbeni technológiák, szolgáltatások és tiszta termékek feltalálásának, gyártásának és forgalomba hozatalának, és egyúttal az első klímasemleges kontinenssé is válik.

Negyedik működési évét kezdte meg 2025. januárjában az állami tulajdonban lévő Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft. (ÉMK), ez idő alatt pedig már több milliárd forintot költött az állam a működésére. Bár a civil hátterű Magyar Élelmiszerbank már 2005 óta dolgozik azon, hogy az áruházaknál felhalmozódó élelmiszer-fölösleg eljusson a rászoruló családokhoz, az állam 2021-ben döntött úgy, hogy beszáll az élelmiszermentésbe.

A lekváros, befőttes, savanyúságos, bébiételes és hasonló üvegcsomagolások kimaradtak a tavaly indult magyar visszaváltási rendszerből. A fogyasztó szemszögéből nézve legalábbis nem nagyon érthető, hogy egy félliteres sörös- vagy akár egy 7,5 decis borosüveg miért betétdíjas, a félliteres meggybefőttes azonban nem. A visszavételi szabályok egyelőre csak a 0,1-3 liter közötti italcsomagolásokra vonatkoznak.

2025 elején Ausztriában bevezették az egyszer használatos betétdíjas rendszert. Aki műanyag palackokat és alumíniumdobozokat vásárol, 25 cent pluszt fog fizetni. Az elárusítóhelyeknek is vissza kell venniük az üres csomagolásokat a kínálatukból, és vissza kell fizetniük a betétdíjat – írja az orf.at.