Önkormányzatok

A hulladékprobléma nem valami távoli, absztrakt dolog: mindannyiunk mindennapjait átszövi. Évente milliárd tonna szemét keletkezik, és ennek jó része kezelés nélkül mérgezi a környezetet. Valóban elég a szelektív gyűjtés, vagy a probléma gyökere sokkal mélyebben van? És vajon tényleg tehetetlenek vagyunk a multik túlhatalmával szemben, vagy épp ellenkezőleg: a saját döntéseinkben rejlik a legnagyobb változás lehetősége?

Levélben fordultunk az Energiaügyi Minisztériumhoz az EU új csomagolásról és csomagolási hulladékról szóló rendeletének hazai hatályba lépésével kapcsolatban – válaszoltak.

Elindult adománygyűjtési kampányunk a humusz.hu megújulásáért. Rád is számítunk, hogy együtt hozzuk létre azt a korszerű, könnyen használható és inspiráló online tudástárat, amely mindenki számára elérhetővé teszi a fenntartható jövőhöz szükséges szakértelmet, nekünk pedig biztosítja hosszú távú megmaradásunkat.

Egyre több budapesti kerületben merül fel, hogy felszámolják a közösségi komposztálókat, mert a lakosság egy része úgy véli: ezek vonzzák a patkányokat. Miért alakult ki ez a félreértés, és miért lenne hiba boszorkányüldözésbe kezdeni a komposztálókkal szemben?

2025 februárjában hatályba lépett az Európai Unió új PPWR rendelete, amely célzott tilalmakkal, kötelező újrahasználati arányokkal és a betétdíjas rendszer kiterjesztésével veszi fel a harcot a rekordmennyiségű csomagolási hulladékkal szemben. A változás érinti a gyártókat, a kereskedőket és a fogyasztókat egyaránt, miközben új lehetőségeket nyit a fenntartható innováció előtt. De vajon eljött-e a pillanat, amikor végleg búcsút inthetünk az egyszer használatos csomagolásoknak?

Egy kísérlet nyomán Berlin és Párizs is új alapokra helyezi a hulladékkezelést, oly módon, amely egyszerre környezettudatos, praktikus és gazdaságos. De vajon készen állunk-e arra, hogy ne csak újrahasznosítsunk, hanem újrahasználjunk?

Az elmúlt években számos válsághalmazzal szembesültünk a kihívásokkal teli globális körülmények hátterében. Az éghajlatváltozás, a környezetszennyezés és a biológiai sokféleség csökkenése tovább fokozódik, ahogy egyre közelebb kerülünk a visszafordíthatatlan károkhoz, elérve a bolygó határait, miközben a meglévő egyenlőtlenségek súlyosbodnak. Ezek a környezeti kihívások a politikai kiszámíthatatlanság, a növekvő protekcionizmus és a megszorítások új korszakában bontakoznak ki. Esra Tat, a Zero Waste Europe ügyvezető igazgatójának írása.

A belga főváros, Brüsszel úgynevezett Öko-bölcsőde projektje annak elérését tűzte ki célul, hogy az összes brüsszeli önkormányzati bölcsődében 2026 végéig fokozatosan bevezetésre kerüljenek a mosható és újrahasználható pelenkák. Az eldobható pelenkák kérdése a városban ugyanis igencsak égetővé vált, mert az önkormányzati bölcsődék évente 1700 gyermeket fogadnak, és csaknem 1,5 millió eldobható pelenkát használnak fel. A bölcsődék helyzetét tovább rontja, hogy 2021-ben megszűnt a hulladékkezelési díjak alóli felmentésük, ez pedig nagy költségterhet is jelent a számukra.

Minden egyes legyártott, megvásárolt, majd eldobott hulladékkal csökken az életterünk, az életben maradási esélyünk. A folyamat azonban tudatos életmóddal, szemléletváltással megállítható!
A hulladékcsökkentés tanulható! Segítünk.

Ajánld adód 1%-át a Humusz Szövetségnek!
Adószámunk: 18529904-1-43

Calatafimi Segesta egy kis szicíliai település Trapani megyében, amely példát mutat a nulla hulladékra való törekvés terén. A város 2011-ben fogadta el a „Nulla Hulladék Jegyzőkönyvet”,  amely figyelemre méltó eredményeket hozott: az újrahasznosítási arány eléri a 85%-ot, a maradék hulladék pedig több mint kétharmaddal csökkent az elmúlt évtizedben. Ezt a sikert az önkormányzat és a közösség szoros együttműködésével és a megújító kezdeményezésekkel érték el.