Önkormányzatok

Az élelmiszer-hulladék keletkezése és az élelmiszer pazarlása az utóbbi évtizedben igen nagy problémát jelent mind az Unió tagállamaiban, mind globálisan. Az Unió a tagállamaira nézve az élelmiszer-hulladék csökkentését célzó intézkedések bevezetését sürgető keretirányelvet fogalmazott meg. Az utóbbi években több uniós régióban kerültek bevezetésre olyan, az élelmiszer-hulladék csökkentését célzó hatékony intézkedések, amelyek pozitív példaként szolgálhatnak az Unió más régiói számára. 

A Zero Waste Europe és a Slow Food mozgalom munkatársai által 2021 decemberében összeállított útmutató az élelmiszer-hulladék csökkentésének módjaival foglalkozik, és tizenegy esettanulmányban bemutatja, milyen fontos szerep juthat a településeknek ebben a munkában. 

Nevezéseket kis- vagy grassroot kezdeményezés, illetve nagyvállalati kategóriákban várnak. 

A permakultúra egy életszemlélet, ezen belül a természetközeli kertészkedés lehetőségeinek tárháza.

A pandémia a fejlett világ fogyasztási szokásait is megváltoztatta, egyes iparágak egyértelműen győztesként jöttek ki a járványból. Az étel-házhozszállítás, az e-kereskedelem és a tisztítószerek eladása is az egekbe tört, ezek pedig sajnos szinte kizárólag az egyszer használatos csomagolásra hagyatkoznak, melyből egyből – jellemzően – műanyag szemét lesz. Pedig ahogyan az a Rethink Plastic és a Break Free From Plastic közös anyagából kiderül, ezeken a területeken egész egyszerűen megoldható lenne a körforgásos gazdaság irányába tett lépés, az újrahasználat megvalósítása.

Izgalmas programmal készül az Electro-Coord Magyarország az idei Európai Hulladékcsökkentési Hétre. November 22-24. között három napra kinyitja kapuit az egyetlen hazai lámpahulladék újrahasznosító üzem. A nyílt napok lehetőséget kínálnak arra, hogy minél több látogató ismerje meg testközelből a világítástechnikai termékek teljes körforgásának folyamatát.

A 2018-as új EU-s hulladékirányelvek a hulladékokról, a hulladéklerakókról, a csomagolásról és a csomagolási hulladékról, illetve az egyszer használatos műanyagokról – a hulladékhierarchiának megfelelően – a legnagyobb hangsúlyt a megelőzésre és az újrahasználatra helyezik. A Humusz magyarra fordította a European Environmental Bureau kiadványát, amely összefoglalja a tagállamok új kötelezettségeit, és azoknál is ambiciózusabb, az előírt célokat meghaladó jó példákat gyűjt össze.

A Wastesavers (Szemétmentők) nevű társadalmi vállalkozás a newporti Városi Tanáccsal együttműködve egy hatékony és példaértékű hulladékgazdálkodási rendszert dolgozott ki, amely a megszokottól eltérően nem a hulladék mennyiségére, hanem minőségére fekteti a hangsúlyt.

„Mától Romániában is hivatalosan vége az egyszer használatos műanyagtermékek korának – kormányrendelettel ültetjük gyakorlatba a Single-use plastics nevű uniós irányelvet! A fenntartható, újra felhasználható termékek kerülnek előtérbe, mert csak így mérsékelhető a környezetre gyakorolt káros hatás és biztosítható élhetőbb jövő a Földön” – mutatott rá Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter azt követően, hogy szerdai ülésén elfogadta a kormány az egyszer használatos műanyag termékek betiltását szabályozó jogszabálytervezetet.

De hol, milyet, és legfőképp mennyiért? Tapasztalataink szerint ezek a leggyakoribb kérdések az újrapapír használatával kapcsolatban, ezért következzen egy táblázat, amely kicsit közelebb hozhat minket a válaszokhoz, és magához az újrapapír témához is.