Az 50 kilométeres diéta egy klímavédő életmód változtató program, amelynek legelszántabb résztvevői azt vállalják, hogy október 10-től kerek egy hónapig csupán 50 kilométeren belül előállított élelmiszereket fogyasztanak. A kenyerüket vagy maguk sütik, vagy 50 km-en belüli sütödében, sőt azt is tudniuk kell, hogy a liszt honnan került a kovászukba.
Sokan gondolják úgy, hogy az adakozás valójában nem más, mint egy évközbeni extra lomtalanítás.
Tudományos tanácskozás a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának Irodájában, az ELTE Társadalomtudományi Karán működő Közös Örökségünk Kutatóműhely szervezésében.
Időpont: 2010. október 29. (péntek) 9.00-17.30
Helyszín: Országgyűlési Biztosok Hivatala I. emeleti díszterem (1051 Budapest, Nádor u 22.) Read more about Miért fenntarthatatlan, ami fenntartható?
Egy angol környezetvédelmi szervezet legfrissebb kutatása szerint sokszoros előnyökkel járna, ha visszaváltható rendszerben vásárolhatnánk az italokat.
A Föld Barátai (FoE) környezetvédelmi szervezet jelentése szerint a hulladékok 70 százalékának újrahasznosítása legalább 500 ezer új munkahelyet teremtene az Európai Unióban.
Olyan európai ipari hulladék irányelv előkészítését kell megkezdeni, amely kötelezi a vállalatokat a kockázatok pontosabb felmérésére és kezelésére, működésük alatt a leszerelési alap felhalmozására – fordult kérésével az illetékes Európai Bizottsághoz Herczog Edit, Európa Parlamenti képviselő. Mindemellett a megfelelő mértékű biztosítás megkötésére, és az ipari baleset során okozott kár elegendő és gyors pénzügyi kezelésére is biztosítékot kért.
Egy hazai médiaügynökség, a reklámszövetség és egy civil szervezet által kiírt pályázat arra ösztönzi a fiatalokat, merjenek foglalkozni a környezetvédelem témájával. A fő kérdés: „Öko-e vagy?”
A bunkósbot és mézesmadzag taktikával érte el Belgium északi tartománya, Flandria azt, hogy a háztartások szemetének szinte háromnegyedét szelektíven gyűjtik. Magyarországon sehol sem kötelező szétválogatni a hulladékot, ugyanakkor a hulladékkezelésben érdekelt cégek rájöttek: jobban járnak, ha házhoz jönnek a válogatott szemétért, főleg, ha ezért pluszpénzt lehet kérni.
Idén 20 éves a gyártói felelősség elvén működő szelektív hulladékgyűjtési koordináció az Európai Unióban. Az európai szelektív hulladékgyűjtési modell sikerességét jól mutatja, hogy az elmúlt években túllépett az Európai Unió határain és immár Kanadában is bevezetésre került, így annak keretein belül világszerte 33 ország több, mint 400 millió állampolgára gyűjtheti anyaga szerint elkülönítve az otthonában keletkezett csomagolási hulladékokat. - áll a magyar koordináló szervezet közleményében.
A Humusz az elmúlt években a hulladékcsökkentéssel kapcsolatos programjait egy csokorba rendezte és Nulla Hulladék Program néven indította útjára. A szlogen (Teljes élet – Nulla hulladék.) talán egyértelműen jelzi, hogy itt közel sem csak komposztálásról és betétdíjas üvegekről beszélünk. Mi is keressük a kiutakat. Az elmúlt 2 évben a célcsoportjaink és üzeneteink csiszolása mellett - többek között - mintaprogramok beindításán és jó gyakorlatok gyűjtésén dolgoztunk. A munkát természetesen nem fejeztük be, de most szeretnék rátekinteni a program közösségi, személyes vonatkozásaira és megnézni, hogyan érdemes tovább folytatni. Ezért közös gondolkodásra, tapasztalatcserére hívunk minden érdeklődőt.
Arról valószínűleg mindannyian sokat tudnánk beszélni, hogy miért nem működnek a kisközösségek és a környezetvédelem. Mi most arról szeretnénk beszélgetni Veletek, hogy mi az, ami működik, milyen irányban érdemes tevékenykedni és a Humusz a NuHu Programjával hogyan tud hozzájárulni egy fenntartható világ alakulásához, a társadalmi jóllét eléréséhez.
Arra kérünk Benneteket, hogy a találkozó előtt Read more about A Nulla Hulladék Programról a kisközösségek tükrében