Lakosság

26 féle PFAS-vegyületet mutattak ki a norvégiai Svalbard körüli jégben, ami erősen veszélyezteti az ottani élővilágot. 

Ma már sokan igyekeznek újrahasznosítani az újságokat, műanyag palackokat és alumíniumdobozokat, hogy csökkentsék a háztartási hulladék mennyiségét. De mi a helyzet a lakóházainkkal? A legtöbb régi épület maradványai a szeméttelepen végzik, de egyes városokat már a kezdetektől fogva újrafelhasználásra terveznek.

Aggasztó kutatás jelent meg az arktiszi műanyagszennyezésről: közösségi tudományos kezdeményezések alapján kiderült, hogy az összegyűjtött műanyaghulladék a világ minden tájáról származik, írja az EurekAlerten megjelent sajtóközlemény. A vállalkozó kedvű civilek által Svalbard partjainál összegyűjtött szemetet az Alfred Wegener Intézet elemezte: a műanyagtörmelékek nagyjából egy százalékán voltak még mindig olyan címkék, amelyek lehetővé teszik az eredet elemzését, ezek nagyjából egyharmada Európából, leginkább Németországból származott. A Frontiers szaklapban megjelent eredmények a szakértők szerint egyértelműen mutatják: a fejlett iparral rendelkező országok jelentősen hozzájárulnak az olyan távoli területek szennyezéséhez is, mint az Északi-sarkkör.

Kávéval olajozzuk a gazdaság kerekét. Az emberiség globális kávéfogyasztása évről évre nő: a Brit Kávétársaság szerint több mint kétmilliárd kávé fogy naponta, és még a hagyományosan a teakultúra fellegvárának számító Kínában, Japánban és Ázsia más országaiban is egyre többen térnek át a kávéra, és ezzel párhuzamosan nő a kávéfajták száma, gazdagodik a fogyasztási szokások palettája is.

Újrahasznosíthatónak kell lennie a zöldség és gyümölcs csomagolására felhasznált csomagoló- és címkézőanyagok mindegyikének az Európai Unió tagállamaiban 2025-től – hívta fel a figyelmet a FruitVeB – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet.

Az Európai Unió megjelentette a csomagolási anyagok és csomagolási hulladék kezelésére vonatkozó szabályozását. Ez azt írja elő, hogy 2030-tól valamennyi csomagolási anyag újrafeldolgozható legyen és a műanyag csomagolóanyagok pedig tartalmazzanak újrafeldolgozott részt. A szabályok kihatással lesznek a közétkeztetésre, vendéglátásra is, ugyanis előírások lépnek érvénybe az újrafeldolgozandó, tiltandó, egyszer használatos termékekre vonatkozóan.

Mindig a műanyag „viszi el a balhét”, amikor a tengeri és a szárazföldi szeméthegyek kerülnek szóba. De mi lesz a rengeteg üveghulladékkal, amit azokon a helyeken termelnek, ahol ezek újrahasznosítása még gyerekcipőben jár?

Budapest vezetése nehezen engedi el a hagyományos toitoi-modellt, pedig Bécsben már az látszik, hogy van fenntartható, jobb minőségű alternatívája a közvécéknek. Az osztrák szolgáltató nyilvános vécéit már szerették volna látni a futball-világbajnokság és a dubaji Világkiállítás szervezői is, de inkább német városokban terjeszkednének tovább. A budapesti atlétikai világbajnokságon sem mutatkoznak be, de kacsakő-hajítás még lehet helyette a Duna-parton.

Az urbanizáció hatására felborult környezetünk hidrológiai körforgása, a víz természetes keringését jelentősen megzavartuk a folyamatos építkezéssel, a városfejlesztésekkel. A korszerűtlen csatornázás sem segít a természetes folyamat támogatásában, azonban még így is vannak lehetőségeink hatékony, fenntartható beruházásokra, melyek nemcsak a környezet minőségét, de az egészséges életkörülményeinket is javítanák.

Az Európai Unió Bírósága (EUB) január 19-én döntésében  kimondta, hogy nem áll összhangban az uniós joggal az a hazánkban is korábban alkalmazott gyakorlat, hogy a cégek eseti szükséghelyzeti derogáció alapján gyártanak tiltott növényvédőszerekkel kezelt (csávázott) vetőmagokat. Ez az ítélet véget vet a tagállamok által a betiltott növényvédőszerekre adott derogációk közel felének.