Újabb részletek: sok pénzt bukhat, aki januártól nem váltja vissza az eldobható palackokat
Több fontos paramétert elárult a január elsejétől már éles visszaváltási rendszerről a Mol hulladékkoncessziós cége, a MOHU. A fém-, műanyag és üvegpalackokért darabonként 50 forint jár vissza. Fontos változás, hogy a PET-palackokat a jövőben nem szabad összetaposni, mert a visszaváltó automaták a formájuk és a címkéjükön lévő vonalkód alapján azonosítják őket. A nagy cél az, hogy 3 éven belül a ma évi 3,3 milliárd darabos palackkínálat 90 százalékát újrahasznosítsák.
Immár ismertté váltak az egyszerhasználatos műanyag, fém- vagy üvegpalackok visszaváltási szabályai. Mint a Telex is megírta, palackonként 50 forintot fizetünk majd ezekért, így aki nem gyűjti őket, elég sok pénzt bukik.
A pénz útja
A rendszer úgy épül fel, hogy amikor egy italgyártó piacra dobja a termékeit, lejelenti, hogy hány palackot adott el, és befizeti a palackonkénti 50 forintokat. Majd a nagykereskedő-kiskereskedő megveszi a termékeket, és kifizeti az 50 forintokat a gyártóknak, akik így már a pénzüknél vannak.
Amikor a kereskedő értékesít, az is beszedi a fogyasztóktól a pénzt, vagyis ő is zéróra zár.
Mi, hétköznapi vásárlók akkor jövünk ki nullára, ha minden palackot összegyűjtünk és visszaváltunk. Amit nem viszünk vissza, azzal veszíthetünk, egyben a MOHU ezt a pénzt megnyeri. Részben ez a vissza nem váltott palack finanszírozza a rendszert.
A palackokat automatákban lehet majd visszaváltani. A vásárlók az automatákban a kereskedelmi egységben felhasználható utalványokat vagy pénzt kaphatnak. Egy app segítségével hamarosan utalást is tud majd kezdeményezni az automata, illetve az ügyfél úgy is dönthet, hogy jótékony célra ajánlja fel a visszaváltott palackok ellenértéket.
Az európai előírások szerint 2025-ig a PET-palackok 25 százalékát már újrahasznosított anyagból kell előállítani, 2030-ra már 30 százalék az előírás.
A részletek
Október 10-én a MOHU egy háttérbeszélgetésen világította meg a folyamatot. Pethő Zsolt, a MOHU vezérigazgatója és Szabó Szilvia, a visszaváltási rendszer felelőse ismertette a részleteket.
Magyarországon évente 3,3 milliárd palackról beszélünk, ami talán a 4,5 millió tonna települési hulladékban súlyarányosan nem is olyan jelentős tétel, mégis szinte elsőként a palack jut a lakosság eszébe, ha újrahasznosításról hall.
Nyugat-európai példák alapján az a minimumcél, hogy 90 százalékos visszagyűjtési és újrahasznosítási arányt érjen el az ország. Ebben egyébként a visszagyűjtés a nagyobb kihívás, az újrahasznosítás onnan már könnyebb.
Egy jól működő visszaváltási (DRS) rendszerrel tehát összesen 3,3 milliárd darab, mintegy 158 ezer tonna italcsomagolás kezelhető, amelyből
1,7 milliárd darab, 50 ezer tonna a PET,
1,3 milliárd darab, 18 ezer tonna a fém,
0,3 milliárd darab, 91 ezer tonna az üvegpalack.
A tejeknél, illetve egyes gyümölcsleveknél használt papír+műanyag+fém tasakok ma még nem részei a rendszernek.
A lakosság motivációja mind a kézi, mind a MOHU által megvett és telepített automatás visszaváltásnál a palackonkénti 50 forint lesz. Ez valóban motiválónak tűnik – egy heti elhasznált palackmennyiségből már egy pluszebéd kifizethető.
Hivatalosan január elsejétől él a rendszer, ekkor a MOHU már több mint 2000 automatát állít fel, ez a 400 négyzetméter feletti alapterületű üzleteknél kötelező.
Ám a MOHU úgy számol, hogy 4000-6000 automatára is lesz igény. A kisebb üzleteknek is érdeke lehet ugyanis ilyet kérni, hogy a visszaváltás miatt ne máshová menjenek a vevők. Eddig több mint 100 önkéntes (400 négyzetméternél kisebb) üzlet jelentkezett automatáért.
Nehézségek
Pethő Zsolt elmondta, hogy ez egy vadonatúj rendszer, az indulásnak van szépsége és nehézsége is, de a MOHU igyekszik kommunikálni a lakosság felé, hogy mit is jelent ez az egész.
A legfontosabb, hogy most az egyszer használatos üvegekről, műanyagokról, fémdobozokról van szó. Vannak többször használatos palackok is, de az előbbi a hulladékon belül a 90 százalék feletti rész.
A palackokon egyértelmű szimbólum fogja jelezni mind az egyszer használatos, mind a többször használatos verziót, hiszen más visszaváltási út vonatkozik rájuk.
Július 1-ig ugyanakkor a gyártóknak még van lehetősége kiszórni a régi raktárkészleteket, vagyis lesz egy időszak, amikor forgalomban lesznek a már megfelelő címkével ellátott termékek és azok, amelyek még nem rendelkeznek címkével, így nem jár értük pénz.
Ez bonyolult, de Pethő Zsolt szerint minden más életszerűtlenebb lenne, vagyis az is, ha a cégeket a raktérkészletek azonnali kiseprésére kérték volna.
Sértetlenség
Az automata akkor tudja jól beazonosítani a palackot, ha az sértetlen.
Ez is újdonság, hiszen eddig az volt a cél, hogy tapossuk össze a flakonokat, ne levegőt szállítsanak a kamionok. Most az automata a palack formáját és a vonalkódot is azonosítani fogja, ami egyfajta keresztellenőrzés is. A sikeres visszaváltás után az automata roncsolja és tömöríti a palackokat, egyrészt, hogy megakadályozza a többszöri visszaváltást, másrészt a tömörített anyag költséghatékonyabb szállítása miatt.
Az automatákat két külön beszállító fogja szállítani, de ezek technológiája hasonló lesz, ugyanolyan rendszerrel fognak találkozni a fogyasztók.
Állítólag a kisebb sérülést, horpadást elviseli a rendszer, de a laposra taposást nem. Attól nem félnek a szakemberek, hogy nagy mennyiségű importpalack kerül a magyar automatákba. Elvileg lehet olyan címke, amelyet egy nagyobb cég ugyanúgy nyomtat több országban, de a környéken Szerbián és Ukrajnán kívül hamarosan mindenhol lesz ilyen DRS-rendszer, így talán importtól nem kell tartani.
A palackok visszaválthatóságát mobilapplikáció segítségével, vagy a helyi kiskereskedelmi egység kézi visszaváltó berendezésével lehetséges ellenőrizni. Ha az automata nem váltja vissza a terméket, de a palack sértetlen és a vonalkódja a rendszerben nem rögzített, ezt jelezni kell a MOHU-nak, ahol a központi rendszerben ellenőrzik a beküldött vonalkódot. Ha a rendszer nem tartalmazza a kódot, haladéktalanul felszólítják annak gyártóját a regisztrációra.
Ha az ép palackról egyértelműen nem dönthető el, hogy a visszatérítés regisztrációs probléma vagy vonalkódsérülés miatt hiúsul meg, abban az esetben a palackot el kell juttatni a MOHU-nak, ahol ezt panaszként kivizsgálják. Azért az nincs előttünk, hogy egy 50 forintos palackért valaki belefog ebbe a bürokratikus útba, de mindenesetre ez a hivatalos út.
A kiskereskedő kap egyfajta kezelési díjat is, de nem az a modell, hogy ezzel ő jár jól, hanem inkább fordítva: azzal szenvedne el versenyhátrányt, ha nem vállalkozna a visszaváltásra, hiszen a vevő helyben vásárolja le jellemzően az utalványt, a bolt ezen keres, ez az érdekeltség.
A fő cél: az újrahasznosítás
Mint megtudtuk, többféle méretű automata érhető el. Van évi 10 ezer palackos kapacitású is, de nagy, 2 milliós is. Az első három hónap majd nyilván azzal telik el, hogy az üzletek összehasonlítják, mi volt a terv és mi a gyakorlat, elég-e a gép, vagy hozzá kell-e igazítani a kapacitásokat a valósághoz.
Az egész kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) rendszer lényege, hogy egyre jobban megvalósuljon az újrahasznosítás.
A MOHU mindenesetre arra fog törekedni, hogy működjön ez a körforgás, hangzott el a tájékoztatón. Ezt azonban nehezíti, hogy az italos palackok ma döntően nem Magyarországról származnak. Mind az alumínium-, mind a műanyag, mind az üvegpalackok esetében jellemzően külföldiek a gyártók, velük kell megoldani a körforgást, a környező országok ebben jobban állnak.
Forrás: telex.hu
