A zero waste, vagy hulladékmentes életmód nem új keletű dolog, több évtizedes múltra tekint vissza, de most vált igazi mozgalommá. Nem csoda, egyre több hír érkezik arról, hogy a műanyag elárasztotta az óceánjainkat, és hogy nemcsak a tengeri állatok fulladnak bele a szemetünkbe, hanem mi is.
A francia főváros önkormányzata kedden klímavészhelyzetet hirdetett és a 2015-ös párizsi klímaegyezmény megvalósítására szólította fel a politikusokat. A város vezetése arról is döntött, hogy Párizsban létrehoznak egy "klímaügyi akadémiát" a fiatalok számára. Emellett létrejön egy állandó szakértői tanács is, amelyhez környezetvédelmi kérdésekkel lehet fordulni.
Az Egyesült Királyságban egyre több városi közút mentén, körforgalom közepén és sávelválasztóban a megszokott gyomos gyepszerűség vagy sövény helyére vadvirág magkeveréket vetnek. Az országban a 2. világháború óta a vadvirágos rétek 97 százaléka eltűnt: beépítették vagy szántófölddé alakították. Aki az országban utazgat, rengeteg harsánysárga repceföldet vagy napraforgómezőt láthat, de olyan mesebeli vadvirágos rétet, mint hajdanán, már aligha. A mai gyerekek többsége már nem is tudja, micsoda boldogság a virágok között bóklászni, hallgatni a tücsökciripelést és a méhzümmögést, rácsodálkozni a színpompás pillangókra.
Tudta, hogy évente mintegy 6 kg zöldséget és gyümölcsöt dobunk ki fejenként, sokszor csupán esztétikai okokból? Ezen a felesleges pazarláson szeretne csökkenteni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) napokban indult új, szemléletformáló kampánya, a „Vegyél számba!”.
Minden egyes nap több mint 100 millió műanyag palackot dobunk ki. Mihez kezdjünk ezzel a rengeteg hulladékkal? Egy tajvani találmány lehetővé teszi, hogy a hulladék műanyagból és szövetből mosás, aprítás, olvasztás és formázás után hidegburkolat készüljön.
