Műanyagrészecskék alkotta kéreg az óceán menti sziklákon
Lassan már nem lesz műanyagmentes hely bolygónkon.A Science of the Total Environment című folyóiratban publikált tanulmány szerint a leginkább használt rágógumira vagy kinyomott fogkrémre emlékeztető foltok nem csupán aggasztó jelei az óceánokban felhalmozódó hulladék problémájának, hanem fenyegetést is jelentenek a sziklákon élő és táplálkozó organizmusokra nézve – írja a Science Alert tudományos honlap.
A portugáliai Tenger- és Környezettudományi Központ (MARE) munkatársai 2016 óta vizsgálják a vulkáni eredetű Madeira szigetének part menti szikláin megtapadó műanyagrészecskéket és tanulmányozzák azok hatását a helyi ökoszisztémára.
“Ahogy a nagy méretű műanyagdarabok a sziklás partokhoz csapódnak, a kőzeteken kialakulnak ezek a műanyagkérgek, hasonlóan az algák vagy zuzmók megtelepedéséhez” – mondta Ignacio Gestoso ökológus.
A begyűjtött minták kémiai elemzése révén a kutatók megállapították, hogy a műanyagfoltok legfőbb alkotóeleme a polietilén, amely a legszélesebb körben használt műanyag és, amelynek legnagyobb felhasználója a csomagolóipar.
A kutatók szerint a vizsgált sziklák felszínének már csaknem 10 százalékát ez a polietilén kéreg borítja. Megállapították továbbá, hogy az algaevő közönséges particsiga épp olyan otthonosan érzi magát a műanyagkérgen, mint magukon a sziklákon, ami azt sugallja, hogy valószínűleg nem csupán az algát, hanem a műanyagot is elfogyasztja. (MTI)
Gestoso szerint a műanyagszennyezés ezen új formája a táplálékláncra is veszélyes lehet: azt még nem vizsgálták, hogy a madeirai csigák mennyi műanyagot fogyasztanak, amikor a tengerparti köveken csúszkálnak, de ez is egy újabb módja lehet annak, ahogy a műanyag lassan mindenhol megjelenik a bébifókák gyomrától kezdve az ivóvízig – egyúttal egy új kihívást jelent a kutatóknak az, hogy megfejtsék, pontosan hogyan keletkezik a műanyagbevonat, és Madeirán kívül mekkora veszélyt jelenthet az élővilágra.
A MARE tanulmánya szerint a műanyagszennyezés jelenleg a környezetvédelem egyik legsúlyosabb problémája, a tenger élővilága pedig különösen nagy veszélyben forog, legyen szó akár mikroműanyagokról, akár nagyobb darabokról. Az újfajta szennyezés valószínűleg a korallzátonyokat is fenyegeti, de persze a halaknak sem tesz jót, és annak sem, aki végül megeszi őket. A jelenlegi becslések szerint a tengeri madárfajok 60, a teknősök 100 százalékában található műanyag, ezek az állatok ugyanis élelemnek hiszik a tengerben lebegő műanyagdarabokat, a mostani vizsgálatok szerint pedig a csigák is hasonlóképpen járnak a köveken megtapadt műanyaggal. További részletek a Qubiton >>>
nyitókép: műanyagvirágok a madeirai sziklákon fotó: Ignacio Gestoso
