Elárasztjuk szeméttel a Földet a sok nyaralással

  • 2019. július 11.
  • PKata

A zero waste, vagy hulladékmentes életmód nem új keletű dolog, több évtizedes múltra tekint vissza, de most vált igazi mozgalommá. Nem csoda, egyre több hír érkezik arról, hogy a műanyag elárasztotta az óceánjainkat, és hogy nemcsak a tengeri állatok fulladnak bele a szemetünkbe, hanem mi is.

Ami a minimalizmusnak Marie Kondo, az a hulladékmentes mozgalomnak Bea Johnson. Az amerikai családanya egy költözéskor döbbent rá, hogy mennyire nem hiányoznak neki azok a tárgyak, amiket ideiglenesen egy raktárban helyezett el. Három évvel később már a The New York Timesban jelent meg róla egy portré, aminek akkor még elég vegyes volt a fogadtatása.

A kommentek borzasztóak voltak. Ami valahol persze érthető, hiszen az emberek akkor még nem nagyon tudták, hogy mi az a zero waste életmód. Be kell valljam, ha 15 évvel korábban olvasok egy cikket egy olyan családról, mint amilyenek mi vagyunk, akkor én is azt gondoltam volna róluk, hogy micsoda hippik – nyilatkozta Johnson, aki azóta igazi világsztár lett saját könyvsorozattal, rengeteg követővel.

ea johnosn

Ezek a hétköznapok, de mi a helyzet akkor, ha végre eljön a jól megérdemelt szabadság ideje, amikor szabadulnánk a kötöttségektől? A hazai és a külföldi turizmus is szárnyal. A 2017-es adatok szerint 1,3 milliárd utazás történt a világon, ami 6 százalékos növekedés volt a megelőző évhez képest, de sokkal beszédesebb talán az, hogy a turisták száma 2000-hez képest megduplázódott, 1980-hoz képest megnégyszereződött. Ennek pedig komoly következményei vannak, egyre több városban tiltakoznak a túlturistásodás, vagyis az overtourism ellen. Túlturistásodásról akkor beszélünk, amikor egy adott helyszín a kapacitásán felül is fogad látogatókat. Hogy csak pár példát említsünk: nemrég a Mont Blanc-on és az Everesten is korlátozták a látogatók számát, ősztől pedig minden turistának fizetnie kell, aki Új-Zélandra utazik, 2021-ig pedig lezárják azt az öbölt, ahol A part című Leonardo DiCaprio-filmet forgatták.

Szomorú, hogy egyre több csodálatos természeti kincset kell elzárni az embertől, mert nem tudott vele tisztelettel bánni, vagy amikor egy gyönyörű érintetlen helyet egyszer csak elkezdenek kiépíteni, lekövezik, odagurul egy kis büfékocsi, és szelfiző emberek lepik el. Persze nincs mit csodálkozni ezen, hiszen nagyon olcsón lehet repülni, egyre szélesebb rétegeknek elérhetőek régen elérhetetlennek tűnő úti célok. Talán nem lenne ezzel akkora gond, ha felelősséggel látogatnánk a látványosságokat. A rendet, ottani életet lehetőleg nem megzavarva, kultúrát, természetet tiszteletben tartva – mondja Mohácsi Nusi, aki amellett, hogy Shamo bags néven zero waste tárgyakat tervez, családjával nagyon sokfelé járt már a világban, és akivel egy hulladékmentes utazásról szóló előadáson találkoztunk.

Pár éve nem tudtak Bali bizonyos részein embereket fogadni, mert annyira szemetesek voltak a partok. Élőhelyek és élőlények tűnnek el a kizsákmányolás és a kapzsiság miatt, olyan helyek, melyek embereket vonzanak oda. Egyre többen igénylik az átláthatóságot és a környezeti szempontból etikus és ökologikus megoldásokat. Nyitnak a nagyobb vállalatok is. Bízunk a változásban, de ezt nekünk is gerjeszteni kell, napról napra, amikor igent mondunk valamire, és a pénzünkkel szavazunk rá. Ahogy az utazók egyre tudatosabbak lesznek, és elvárják a szálláshelyektől, vendéglátóhelyektől ezt a szemléletet, nem is lesz más lehetőség, minthogy ők is szemléletet váltsanak – teszi hozzá a Talpalatnyi történetek két bloggere, Dóra és Edvárd, akik az előbb említett előadáson meséltek a tapasztalataikról. A fiatal pár 2017 nyarán egy 10 napos montenegrói nyaralásra azzal a kihívással indult útnak, hogy lehetséges-e teljesen hulladékmentesen utazni.  

 

Van szándék

Malnie Key Smith, az MTA és a Budapesti Metropolitan Egyetem munkatársa 2017-ben az Indexnek elmondta, hogy trendfordulóra kell számítani, és ahogyan egyre égetőbbek lesznek a turisták által gerjesztett problémák, a tudatos fogyasztáshoz hasonlóan elterjedhet a tudatos turizmus. Az első fecskék pedig már megérkeztek, a Natural Habitat Adventures utazásszervező cég 2018-ban például bejelentette, 2019 nyarára egy igazi zero waste utat terveznek a Yellowstone Nemzeti Parkba, a 14 résztvevő a pihenésük során keletkezett hulladék 99 %-át hasznosítja majd újra.

A Booking.com minden évben készít egy jelentést a fenntartható utazásról. A legújabb felmérésük szerint az emberek háromnegyede úgy véli, az utazóknak a jövő generációk érdekeit szem előtt tartva igenis törekedniük kell a környezettudatosságra. Sajnos a válaszadók nagyjából harmada nincs tisztában azzal, hogy pontosan mi az a fenntartható utazás, aztán vannak, akik tudják, de más ajánlatokat sokkal szimpatikusabbnak találnak, és vannak, akik úgy gondolják, nem engedhetik meg maguknak, hogy így utazzanak. Sokak szerint az utazási irodáknak is több ilyen ajánlattal kellene rendelkezniük, és a válaszadók majdnem fele mondta, hogy vakációzás közben sokkal nehezebben tudják tartani a fenntartható életmódot, mint a mindennapokban, a harmaduk szerint nyaralás közben ennél jobb dolguk is van.

 A Booking kutatása szerint megkérdezettek 73 százaléka tervezi, hogy valamilyen öko- vagy zöld szállást vesz majd igénybe az elkövetkezendő egy évben. Hogy milyen gyorsan változik a világ? Ez az arány 2016-ban csak 63 százalék volt. Egy bökkenő van csak, az embereknek nagy része nem tudja, miről lehet felismerni a környezetbarát szállásokat, milyen kategóriák és jelölések vannak, egy harmaduk pedig azt állította, sokkal szívesebben fizetnének be ilyen helyekre, ha lenne valamilyen nemzetközi standardja a zöld szálláshelyeknek. A válaszok alapján sokkal többen választanák ezt az utazási formát, ha ez különböző kedvezményekkel járna, mondjuk kisebb lenne az idegenforgalmi adó, ha ökoszállást választasz, de annak is örülnének, ha a különböző foglalási oldalakon lehetne arra is szűrni, hogy mik a zöld a helyek.

Itthon a Zöld Szállodák kezdeményezés segítheti az eligazodást. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége először 1993-ban írta ki a pályázatot, amire olyan üzemeltetők jelentkezhetnek, akik úgy érzik, szálláshelyeiket kellően környezetbarát módon működtetik. A külföldi úti céloknál az olyan oldalakon érdemes kezdeni a keresgélést mint a Green Hotel World, a BookDifferent és a BookGreener, de a nagyobb szálláskeresőknél is érdemes próbálkozni, a Tripadvisor már jó pár éve elindította a GreenLeaders oldalát, de az is megoldás, ha a Google-t hívjuk segítségül vagy felvesszük a telefont, és egy szimpatikusnak tűnő szállásnál rákérdezünk, hogy mit kezdenek az ivásra már nem alkalmas, de más célokra még felhasználható szürkevízzel, vannak-e náluk napelemek, helyi forrásokból szerzik-e be az alapanyagokat, és így tovább. 

 

A teljes cikket sok hasznos információval a repülésről, szürkevízről, pakolásról az index oldalán olvashatjátok el