2002. tavaszán végzett felmérésünk célja -- többek között -- az volt, hogy megválaszoljuk azt a kérdést, hogy a tudatos vásárlók mely, a termékekhez vagy gyártójukhoz kötõdõ társadalmi, környezeti, etikai szempontok iránt fogékonyabbak leginkább. Melyek azok, amelyek befolyásolják/befolyásolnák vásárlói döntéseiket? A cikkben a felmérésnek azokat a részeit ismertetem, amelyek szorosan kapcsolódnak a tudatos vásárlói értékrendhez.
A Hulladék Munkaszövetség munkatársainak köszönhetõen nemrégen egy újabb -- ezúttal elsõsorban az ökológiai fogyasztóvédelem iránt érdeklõdõ zöld szervezeteknek szánt -- kiadvány került ki a nyomdából. Viszonylag új témakörrõl, összetett fogalomról van szó (ld. a fogyasztóvédelem és az ökológiai fogyasztóvédelem közti különbség pár éve még minisztériumi szinten sem kristályosodott ki igazán), amely a piacgazdaság mûködésével, hatásaival most ismerkedõ (volt szocialista) országokban kaphat különös jelentõséget.
Miközben több, mint 400 millió liter a magyar tejipar feleslege, az elmúlt évben újabb 10 %-kal csökkent a hazai tejfogyasztás, ami alig fele az európai átlagnak. A további csökkenés az élettani hatások mellett gazdasági veszélyt is magában rejt. A norvég tulajdonú ELOPAK 2001 novemberben kampányt indított a friss tej népszerûsítésére, amellyel szerették volna a fogyasztók figyelmét felhívni a friss tej fogyasztásának táplálkozási és gazdasági jelentõségére, ezért bemutatták a friss és a tartós tej közötti minõségi, tápértékbeli és eltarthatósági különbséget. Szerintük ugyanis a tej megnevezése nem vezethet a fogyasztók megtévesztéséhez. A Tetra Pak viszont, amely már évek óta nyomul a hosszzannnfffrrrissss kampánnyal, ezt igencsak sérelmezni kezdte, a kampány azonnali leállítását követelte, az Önszabályozó Reklám Testülethez (ÖRT) és a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) fordult.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziumának két tanulója, Kiss Dominika és Szabadits Eszter a Zöld Szív Ifjúsági Természetvédõ Mozgalom Tudományos Diákkonferenciájára kiselõadást készített az élelmiszerek adalékanyagairól, valamint arról a vizsgálatról, amit ennek kapcsán egy budapesti lakótelepen és iskolákban végeztek.
Márciusban jelent meg az a sajtóközlemény, amelyben a D. bejelentette, hogy egy 3 éves "fejlesztési projekt" keretében leépítik a Gyõri Keksz- és Ostyagyárat és a gépsort áttelepítik a székesfehérvári üzembe. Ennek az oka a D. szerint az, hogy a gyõri üzem 3 különálló épülete 100 éves elmúlt, nem fejleszthetõ, mivel a környéke idõközben beépült. Mintegy 700 dolgozó munkahelye szûnik meg a "fejlesztési projekt" révén, akik elõtt a D. jóvoltából a következõ lehetõségek állnak: 270 embert átvesznek a székesfehérvári üzembe (vajon az egzisztenciát, családot, gyereket, barátokat is vihetik?), akik nem akarnak menni, azok átképzési költségeit a D. állja, illetve támogatja a nyugdíjhoz közel álló dolgozók korkedvezményes nyugdíjazását, végsõ esetben pedig biztosítja a dolgozók végkielégítését.
Mint országos feladatokat ellátó környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi szervezet, panasszal éltünk az Agrármarketing Centrumnál, amiért a Pacific Óceán Kft. által gyártott Bon Jour márkanevû 100%-os narancs juice a "Kiváló magyar élelmiszer" védjegyet viselheti.
Az idei õsz jelentõs visszaesést jelentett a génpiszkálással foglalkozó nagyvállalatok számára. Szeptemberben ugyanis a GE Food Alert nevû génpiszka-ellenes hálózat nyilvánosságra hozta, hogy legnagyobb amerikai a élelmiszer lánc, a Kraft által forgalmazott taco shells mexikói ételfajtákban (ez amolyan csipsz féleség) olyan, StarLink márkanevû génmanipulált kukoricaváltozatot (Cry9C) találtak, amely feltehetõleg allergiát okoz.
