Az esetnek hatalmas sajtóvisszhangja lett, több ezer újságcikk, rádió, tévéhír foglalkozott a Starlink botránnyal, s az amerikai fogyasztóknak rá kellett döbbenniük, hogy az ország üzletei tele vannak ellenõrizetlen, nem jelölt (nem cimkézett), génpiszkált ételekkel. Ezt a bacillus thuringiensis toxint (Bt) tartalmazó kukoricafajtát (Cry9C) ráadásul csak állati takarmányozásra engedélyezték, emberi fogyasztásra nem, a valószínûsíthetõ allergiakeltõ hatás miatt. A Starlinket a francia-német biotech cég, az Aventis amerikai leányvállalata terjesztette el az országban, 2000-ben mintegy 140 ezer hektár területen vetettek a cég által forgalmazott kukoricából. A cég nem tájékoztatta a gazdálkodókat, hogy e kukoricafajtát emberi fogyasztásra nem engedélyezték, s ezért tûnhetett fel e génpiszkált kukoricafajta jónéhány feldolgozott élelmiszerben.

Tagadás, majd visszahívás

A géntech ipar, a Kraft/Phillip Morris és az EPA (amerikai Környezetvédelmi Hivatal) elõször megpróbálta letagadni a GE Food Alert viszgálatainak érvényességét, de néhány napon belül, a közvélemény nyomására a Kraft kénytelen volt visszahívni a boltokból 2,5 millió doboz kukorica tacót. Nem sokkal ezután, szeptember 26-án az Aventis leállította a Cry9C vetõmagok eladását, a Mezõgazdasági Minisztérium pedig október 9-én az Egyesült Államok területén termett összes Starlink kukoricát bevonatta. Közben a GE Food Alert további - a Mission Foods, a Safeway, Western Family által forgalmazott - kukorica alapú termékekben talált Starlink-et, s követelték ezeknek is a visszavonását a boltokból. A botrány hatására több élelmiszertermelõ cég kijelentette, hogy önként megvizsgálják, termékeik tartalmaznak-e Cry9C kukoricafajtát.

Az élelmiszeripari, gabonaipari vállalatok, áruházláncok több száz millió dolláros veszteséget könyvelhettek el a Starlink-ügy következtében, hiszen november végéig több mint 300 fajta terméket kellett bevonniuk. Fogyasztók, azt állítva, hogy Starlinkkel mérgezték meg õket, sokmillió dolláros pereket indítottak.

Az EPA közben nehéz helyzetbe került, egyrészt a biotech ipar megpróbálta rávenni õket, hogy jelentsék ki, hogy a Cry9C kukoricafajta biztonságos az emberek számára, másrészt a közvélemény nyomása erõsödött, hogy az egyre inkább nyilvánvaló kockázatai miatt az egész országban vonják ki a piacról a génpiszkált Bt kukoricát, gyapotot, burgonyát és szóját.

Októberben az Egyesült Államok kijelentette, hogy engedélyezi a gabona exportáló cégek számára Starlink tartalmú kukorica kivitelét. Ez csak olaj volt a tûzre. Hiszen a gabona kartell és a Fehér Ház ezzel azt mondja a tengerentúli fogyasztóknak: Nesztek, itt a génszennyezett kukorica! Az amerikaiak nem hajlandóak megenni ezt a cuccot, a Tyson Foods, a legnagyobb baromfitenyésztõ cég még a csirkéit sem etetné meg ezzel, de nektek jó lesz.

Japán köszöni, nem kér

Október végén a Japán hatóságok felhívták az Egyesült Államok figyelmét, hogy ne exportáljanak Japánba StarLink kukoricát. A kormányhivatalnokat zavarba hozta, amikor a Japán Fogyasztóvédelmi Szövetség bejelentette, hogy StarLink kukoricát találtak a boltokban kapható "snack"-ekben, ill. az importált takarmányban. Japánban a StarLinket mind emberi mind állati fogyasztásra betiltották. Miután a tesztek pozitívnak bizonyultak, Japán 55 ezer tonna kukorica importját tagadta meg. Ez a hír más Ázsiai országokat is megrázott, fõleg Dél-Koreát és Tajvant. Mivel Japán az élelmiszer nagy részét importálja -- fõleg az USA-ból -- ez komoly gondok elé állítja az országot. A fogyasztóvédõk a génmanipulált termékek importjának felfüggesztését (moratórium) követelik. A legújabb felmérések szerint a lakosság 82%-a ellenzi a génpiszkált élelmiszereket.

Megbetegedések Amerikában

Manipulált link star

A legújabb hírek szerint 44 amerikai emelt panaszt, hogy megbetegedett, miután olyan terméket fogyasztott, amely csak állati fogyasztásra engedélyezett génpiszkált kukorica fajtát taralmazott. Több embert sürgõsségi ellátásra kórházba kellett szállítani; hányás, viszketés, hasmenés, a nyelv, a torok felduzzadása, stb. szerepelt a panaszok között. Volt, aki soha életében nem volt allergiás semmiféle ételre, s most röviddel pár tortilla csipsz elfogyasztása után allergiás roham tört ki rajta. Az EPA pedig 15 orvost, toxikológust, és más tudósokat kért fel, hogy vizsgalják meg, a Starlinknek milyen allergiakeltõ hatásai vannak. A Tanácsadó Testület december 5-én bejelentette, "közepes a valószínûsége annak, hogy a Starlink allergén". A jelentés megerõsítette, hogy a 44 panaszosból 14 esetében a Starlink okozhatta az allergiás tüneteket. Azt is mondták, hogy a gyerekek érzékenyebbek lehetnek a Starlinkre. Ezek alapján az amerikai kormányzat meg fogja tagadni a Starlink emberi fogyasztásra való engedelyezését, amit az Aventis szeretett volna elérni. Az EPA további vizsgálatokat tart szükségesnek.

Európában

Több környezetvédõ szervezet talált az EU-ban nem engedélyezett génpiszkált szója ill. kukoricafajtákat az õsz folyamán, de Starlinket egyelõre még nem. Valószínûleg ha több teszt elvégzésére lenne lehetõsége e szervezeteknek, Starlink tartalmú termék is fennakadna a szûrõn.

 (források: FOEE Biotech Mailout, EUROGM levelezõlista)  www.zpok.hu/genmanipulacio