A gyõri kekszgyárat felvásároló D. csoport tavaly nyújtotta be kérelmét a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH). A versenyhivatal a Gyõri Keksz Kft. felvásárlását engedélyezõ határozatában a kérelemben foglaltakat így összegezte: "Az összefonódás közvetlen és közvetett résztvevõi az érintett piacokon nem kerülnek erõfölényes pozícióba, piaci részesedésük az egyre élezõdõ verseny hatására folyamatosan csökken. Az összefonódás elõnyeként a cég kiemelte, hogy a Gyõri Keksz Kft. új és szélesebb választékot biztosító termékekkel jelenik meg a piacon, s az irányítást szerzõ D. csoport nemzetközi kereskedelmi szervezete révén versenyképesebb lesz a magyar termékek exportja." A megható indoklás és fogadkozások dacára piacot vett a multi. Alain Locoqueneux, a kekszgyár igazgatója ezt be is ismerte egy sajtótájékoztatón: "a magyar nyilvánosság, lakosság és a gyár dolgozói vegyék tudomásul, hogy a D. elsõsorban piacot, nem pedig gyárat vásárolt".

Társadalmi ellenállás

A bejelentés hatására - Magyarországon a multik manõvereivel szemben szokatlan módon - társadalmi ellenállás alakult ki. Egy héten belül viharos gyorsasággal terjedt el egy internetes bojkottfelhívás, tüntetések szervezõdtek, s Gyõr városa is egyre inkább az ellenállás irányába hajlott. (Érdemes az elõzményekrõl még tudni, hogy Balogh József polgármester, mikor a D. képviselõi felkeresték a bezárás ötletével, elsõ reakciójában kb. annyit mondott, hogy "kár, hogy nem jöttek egy nappal hamarabb, mert itt volt a Philips és kért 500 embert".) A társadalmi ellenállás és felháborodás hatására azonban a polgármester is egyre inkább a "néppel" kezdett tartani. Jospin francia miniszterelnöknek írt üzenetében a polgármester azzal vádolta a multicéget, hogy az gyarmatként kezeli Magyarországot, mivel Gyõr neve védett, és az ezzel kapcsolatos jogokat az önkormányzat gyakorolja. "Nem fogunk hozzájárulni, hogy a D. a Gyõri Keksz márkanevet használja, ha a termelést átköltözteti Székesfehérvárra" - nyilatkozta az Indexnek a polgármester, aki Orbán Viktorhoz intézett levelében felhívta a figyelmet arra is, hogy "nemcsak gyõri ügy zajlik, hanem a magyar érdekek, a munkavállalói érdek megsértése, sõt nemzeti méltóságunk semmibevétele".

Április 19-én mintegy ezer fõ gyûlt össze a gyárkapu elõtt, a dolgozókon kívül civil szervezetek, politikai csoportok is képviseltették magukat. A demonstráció résztvevõi aláírtak egy petíciót, amelyet eljuttattak a D. hazai és franciaországi irányítóihoz. A gyõri Reflex Egyesület fogyasztóvédelemmel foglalkozó jogtanácsosa, Dr. Kalas György pedig arról tájékoztatta a sajtót, hogy eljárást kezdeményeztek a versenyhivatalnál a kekszgyár-ügy újratárgyalásának érdekében. Április 30-án újabb tüntetést szerveztek a gyár bezárása ellen.

A D. meghátrál

Végül a cég tárgyalóasztalhoz kényszerült. Annyit sikerült elérni, hogy a gyár francia tulajdonosa már nem az üzem bezárásáról, hanem további mûködtetésérõl hajlandó tárgyalni. Júniusig tervet dolgoznak ki arra, miként tudja az üzem mûködését hosszú távon biztosítani. Jellemzõ, hogy a cég a "magyar helyzetre" való tekintettel elõbb mély hallgatásba burkolózott, hazai képviselõi pánikszerûen Franciaországba távoztak válságtanácskozás céljából. Nyilvánvaló, hogy a cég nem számított ilyen heves reakciókra. A hírügynökségi jelentések alapján vélhetõ az, hogy tárgyalás a céljuk, ám szerintünk idõhúzás zajlik. A D. egyértelmûen kinyilvánította, hogy a gyárat elõbb-utóbb bezárja, így véleményünk szerint mostanság csak az a célja, hogy valamelyest szûnjön a vihar, utána pedig majd cselekedhet kedve szerint.

Tanulság