Mi lenne, ha a barátság többet jelentene, mint jó viszonyt két ember között? Mi lenne, ha a barátságot kiterjesztenénk falvakra, városokra, országokra – vagy amblokk a Földre is? Ha a szolidaritás, egymás segítése, a közös cselekvés lenne a jövő útja? Vajon képesek vagyunk újra felfedezni az összefogás erejét egy élhetőbb világért?
Egy globális műanyag-egyezmény létrehozását célozta meg a „Manifesto for a Plastic Pollution-Free Future”, a Break Free From Plastic kiáltványa, amelyet a Humusz Szövetség is aláírt. A kezdeményezés célja, hogy a világ kormányait határozott és jogilag kötelező érvényű globális műanyag-egyezmény elfogadására ösztönözze a 2025 augusztusában, Genfben megrendezésre kerülő utolsó ENSZ-tárgyalási forduló előtt.
Bár a cigarettaszűrők eredetileg a dohányzás okozta egészségügyi kockázatok csökkentésére születtek, mára egyre több kutatás bizonyítja: valójában nem védenek, sőt új veszélyforrást jelentenek, nemcsak a testünkben, de a környezetünkben egyaránt. A cellulóz-acetátból készült műanyagszálak amellett, hogy a tüdő mélyébe juthatnak, a lebomlás helyett mikroműanyaggá esnek szét a természetben, szennyezve a talajt, a vizeket és az élővilágot. Az „egészségesebb dohányzás” ígérete így kettős csalásnak bizonyul: félrevezető illúzió az emberi test és bolygónk rovására.
A francia egészségügyi hatóság (ANSES) tanulmánya nyomán felrobbant a világsajtó, így a magyar médiában is számos cikk született a megdöbbentő eredményről, miszerint több a mikroműanyag az üveges italokban, mint a műanyag palackokban – azonban a valóság ennél jóval árnyaltabb. A kérdés most az: mennyire szennyezett valójában az üvegből fogyasztott italunk, és mennyire az információ, amit erről kaptunk?
A 20. század egyik legnagyobb vívmánya mára az egyik legnagyobb globális kihívásává vált. A műanyag, amely forradalmasította az ipart, az élelmiszer-csomagolást, sőt, az életünket is, ma már mindenhol ott van: az óceánok mélyén, a sarki jégben, sőt az emberi hereszövetben is. Hogyan jutottunk idáig? Milyen hatása van az egyszer használatos műanyagoknak a bolygónkra, és mit tehetünk, hogy ne ebbe fulladjunk bele?
Továbbra is megrendelhetők a Humusz Szövetség által forgalmazott iskolai füzetek, amelyek már alapanyagukban is környezetbarátak. A füzetek újrapapírból és környezetbarát festékkel készültek. A füzetborítók mintája és a rajta olvasható tippek abban segítenek, hogy zöldebbé váljanak a hétköznapjaink és kevesebb hulladékkal terheljük a környezetünket. A füzetek megvásárlásával a Humusz hulladékcsökkentő munkáját is támogathatjuk.
A műanyagmentes július nem csak egy kihívás: lehetőség arra, hogy új szokásokat alakítsunk ki, amelyek hosszú távon is fenntarthatóbbá teszik életünket. Most olyan kreatív és otthon is könnyen alkalmazható megoldásokat ajánlunk, amelyek nemcsak a műanyagokat száműzik otthonunkból, hanem pénzt, időt és energiát is spórolnak a számunkra.
Az európai zöld megállapodás – amely kontinensünk válasza lenne a klímaválságra – történelmi válaszúthoz érkezett: az Európai Parlamentben megerősödött radikális jobboldali politikai szereplők eszközként használják a klímavédelmet, veszélybe sodorva a közös zöld célokat. Mi forog kockán, és miért nem engedhetjük meg magunknak a politikai csatározást?
A világ népessége rohamosan nő, és ezzel párhuzamosan a fogyasztás és a hulladéktermelés is egyre nagyobb terhet ró bolygónkra. Az idei Népesedési Világnapot szenteljük hát annak, hogy felhívjuk a figyelmet a túlnépesedés és a fenntartható életmód szoros összefüggéseire.
A Nizzai Nyilatkozat nem csupán egy szokásos politikai gesztus, hanem az eddigi leghatározottabb nemzetközi felhívás egy jogilag kötelező érvényű műanyag-egyezményre. Ha úgy tetszik, egy globális hadüzenet született a műanyagok ellen azzal, hogy több mint 90 ország mondta ki: a műanyagszennyezés nemcsak az óceánokat fojtogatja, hanem a testünket, élelmiszereinket és – végső soron – a jövőnket. A kérdés már nem az, hogy van-e baj, hanem az, hogy merjük-e végre a gyökerénél kezelni a válságot.
