A brit kormány több mint 100 égetőmű építését tervezi a következő 15 évben. Az Ecologist azt vizsgálja összeállításában, hogy ez a tény milyen egyéb problémákkal jár túl azon, hogy az égetőművek megjelenése rákos és légzőszervi megbetegedésekkel jár, illetve az immunrendszert is legyengíti.
A Veszprémi Egyetem Vegyipari Műveleti Tanszékén évek óta folynak kutatások a növényi eredetű biomassza (mezőgazdasági hulladékok, újság- és kartonpapír) pirolitikus hasznosításával kapcsolatban. Az eljárás alkalmasnak tűnt a műanyagot jelentős mennyiségben tartalmazó nyomtatott áramköri lemezek kezelésére is. Az eljárás kisebb finomításokkal lehetőséget ad az elektronikai hulladékok környezetbarát feldolgozására, s az is tisztán látszik, hogy a termékekből nyerhető energia felhasználásával a folyamat önfenntartóvá tehető.
Mátészalka és térségének több mint 125.000 lakosára épülő komplex, EU-követelményeket is kielégítő hulladékgazdálkodási rendszere ISPA-program keretében valósulna meg, s ideális esetben 2007-től már teljes gőzzel működhetne. A lerakó Nagyecsed határában létesülne, ám a helyiek máris aggódnak és tiltakoznak a beruházás ellen, noha annak elkezdésére jelenleg még nincs engedély. A lerakás egyelőre műszaki védelem nélküli depóniában történik, így a jelenlegi gyakorlat nem tartható fenn sokáig.
Az E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület 2003. október 18-án lakossági veszélyeshulladék-gyűjtést rendezett Nyíregyházán, mely során összesen 3730 kg veszélyes hulladék gyűlt össze (az áprilisi gyűjtésen 1935 kg).
Bár az október 4-i hulladékgyűjtés négy órájából másfélben eső áztatta a hulladékgyűjtőket, az eredmények ismét jócskán felülmúlták a korábbiakat. Négy óra alatt mintegy három tonna veszélyes és újrahasznosítható hulladékot adtak le öt gyűjtőhelyen a dorogiak és környékbeliek. Pillepalackokat, papírt először gyűjtött a Dorogi Környezetvédők Egyesülete, ám ebből is összejött 590 kg. Veszélyeshulladék-gyűjtés hatodszor volt: az idei ősz eredményei még a 2003 tavaszán elérteket is jócskán meghaladták.
A szennyvizet sokféleképpen lehet kezelni. A jelenlegi gyakorlat, hogy ?összecsatornáznak? egymástól távolabb eső kistelepüléseket, hogy az önkormányzatok támogatáshoz jussanak, de ezek üzemeltetése többletköltséggel és környezeti terheléssel járnak. Vannak természetközeli eljárások is, melyekről viszont keveset lehet tudni.
Alulírott szervezetek üdvözöljük az elsőfokú bíróság példaértékű döntését, amely e hónap végével felfüggeszti a rákospalotai szemétégetőmű működését!