A spanyol nagyváros, Cornellà de Llobregat, azzal szerzett magának hírnevet a recycling és a zero waste szcénában, hogy 2022-ben egy egyedülálló projektbe vágott bele: az iskolai menzákon keletkező ételfelesleget elosztják a rászorulók között – teszik mindezt hulladékmentesen, újrahasználható dobozokban és két keréken.
„Teljes élet – nulla hulladék” vallja a Humusz Szövetség már több mint 30 éve. A pazarlásmentes, környezetbarát életmód elsajátítható – ebben segít a Nulla Hulladék Tanösvény a XI. kerületi Saru utcában, amely újra ingyenes, vezetett programra kínál lehetőséget az érdeklődőknek a Humusz Ház kertjében. Ráadásul új dátumokkal bővítettük a jelentkezési lehetőséget!
Bordeaux metropolisz vezetői rájöttek, hogy a környezetterhelésüket nagyban csökkentené, ha a konyhai hulladék nem az égetőbe, hanem komposztálókba kerülne. Ahhoz, hogy megállapítsák, 400 közösségi komposztálópont létesítése és üzemeltetése gazdaságilag fenntartható-e; költség-haszon elemzést készítettek.
Kevés dolog tűnik annyira ártatlannak, mint egy frissen nyírt gyep. A golfpálya-szerű pázsit azonban gyakran inkább steril díszlet, mint valódi élőhely: eltűnnek belőle a virágok, velük a rovarok is, miközben fenntartása egyre több vizet, energiát és vegyszert igényel. De hogyan lett egy eredetileg elit státuszszimbólumból hétköznapi kertideál? Miért különösen rossz üzlet ez a biodiverzitásnak egy egyre szárazabb Magyarországon? És milyen az a kert, amely nemcsak szépnek akar látszani, hanem valóban él is?
Mi köze van egy műanyag palacknak a háborúhoz? Elsőre semmi, valójában azonban meglepően sok. Egy friss nemzetközi kutatás feltárja, hogyan fonódik össze a műanyaggyártás, a klímaválság és az Ukrajna elleni orosz agresszió egy közös láncba, amelynek kiindulópontja a fosszilis energiahordozók túlzott használata.
A víz után a kávé a legtöbbet fogyasztott ital a világon, így nem is csoda, hogy hazánkban szeptember 29-én, míg a nagyvilágban október 1-jén ünnepeljük a kávézás kultúráját. De vajon lehet-e zöldként a fekete arany élvezetét ünnepelni, miközben annak termelése és fogyasztása jelentős környezeti terhekkel jár? Járjuk hát körbe, mennyire vagyunk tudatosak, ha hódolunk a több száz éves szenvedélynek.
A mai napon 156 civil szervezet intézett közös levelet Ursula von der Leyen bizottsági elnökhöz, az EU biztosaihoz és a tagállamok minisztereihez, amelyben az Európai Unió (EU) egész területén az új hulladékégető létesítmények jóváhagyásának és építésének azonnali moratóriumát követelik.
A konyhai maradékok naponta a kukában végzik – aztán vagy elégetik őket, vagy elrohadnak a szeméttelepen, közben pedig szennyezik a levegőt és terhelik a bolygót. Pedig az ételmaradék és egyéb szerves hulladék nem szemét, hanem erőforrás, amely megfelelő kezeléssel visszakerülhetne a természet körforgásába. Miért engedjük mégis, hogy nap mint nap kárba vesszen?
A 20. század egyik legnagyobb vívmánya mára az egyik legnagyobb globális kihívásává vált. A műanyag, amely forradalmasította az ipart, az élelmiszer-csomagolást, sőt, az életünket is, ma már mindenhol ott van: az óceánok mélyén, a sarki jégben, sőt az emberi hereszövetben is. Hogyan jutottunk idáig? Milyen hatása van az egyszer használatos műanyagoknak a bolygónkra, és mit tehetünk, hogy ne ebbe fulladjunk bele?
A világ népessége rohamosan nő, és ezzel párhuzamosan a fogyasztás és a hulladéktermelés is egyre nagyobb terhet ró bolygónkra. Az idei Népesedési Világnapot szenteljük hát annak, hogy felhívjuk a figyelmet a túlnépesedés és a fenntartható életmód szoros összefüggéseire.