„Állandó lerakóhely”

– Két hete jártam erre utoljára, nagyon meglepődnék, ha már nem lenne itt a szemét – mondja nevetve Perneczky László, a HuMuSz munkatársa. A Népszigeten kora délután sétálgatunk vele. Egy nagyobb szemétkupachoz vezet a sziget északi részén. Utunkat a földön szétszórt műanyag palackok, nejlonzacskók szegélyezik.

– Lehet, hogy ezeket még a legutóbbi áradás hordta ide – mondja Perneczky László. Kijelentését egy cinkos mosollyal nyugtázom. – Ezt viszont már biztos, hogy nem a víz hagyta itt — mutat egy méretes szemétkupacra a sziget északi bejáratánál. Koszos szőnyegpadló-darabok, széttört üvegtáblák, egy-két festékes vödör, többzsáknyi sitt és felhasogatott bútorok – csak ízelítő a felhozatalból. Itt körülbelül nyolc köbméternyi szemét hever, mindössze két-három percnyi sétára a forgalmas Váci úttól.

A hely tökéletesen megfelel azok számára, akik költséghatékony megoldásként idehordják szemetüket a hulladékudvarok helyett. Közvilágítás nincs, a környék rendezetlen, elhagyatott, a bejáratnál a sorompó felhúzva, mintha csak azt jelezné: szabad a pálya! Budapesten elsősorban az ehhez hasonló elhagyott területeken találhatunk illegális szemétdombokat, az ország többi területén pedig a szemetelők általában a vasútvonalak, a közutak 300 méteres körzetében szabadulnak meg rakományuktól.

Sokszor a kupac egy kihelyzett kuka körül halmozódik, és miután ez megtelt, elkezdik mellé pakolni. Így nő a szemétkupac, hiszen ha már valahol sok a szemét, senki nem tartja annyira galád dolognak, ha még a sajátját is hozzáteszi. Ez az effektus már az első zsák szeméttől működik, vagy ahogy Perneczky László fogalmaz: az első eldobott papípzsebkendőtől.

A tettes nem kerül elő

A Magyar Közút Kht-nál nem vezetnek „szemét-statisztikát”. Becslésük szerint évente több ezer tonna illegálisan elhelyezett szemetet szállítanak el a kezelésükben lévő harminc ezer kilométernyi közút mellől.
- Az utak mentén kiépített parkolókban elhelyezett szemétgyűjtő konténereinket rendszeresen, hetente kiürítjük, de van, ahol ez is kevés - tudtuk meg Szőnyi Zsolttól. A Magyar Közút Kht. szóvivője azt is elmondta: naponta 200 útellenőr járja az országot, és ahol illegális szemét lerakását észlelik, jelentik az üzemmérnökségen, ahol gondoskodnak ezek elszállításáról. Az Országos Közútkezelő Szabályzat szerint ez kötelességük is. A probléma az, hogy ennek költsége a közútkezelő útfelújításokra, kátyúzásra szánt forrásait kurtítja meg. Különösen szemetes utakat nem is lehet kiemelni, lakott területen kívül ideig-óráig szinte mindenhol találkozhatunk szemétkupacokkal. Az üzemmérnökségek már nem is tesznek feljelentést, tapasztalataik szerint a tettes úgysem kerül elő.

A vasút mentén is figyelnek

A MÁV idén harmadik éve működteti közmunka programját, az ebben résztvevő munkanélküliek feladata többek között a társaság által üzemeltett vasútvonalak mentén a szemét összegyűjtése. Tavaly már több, mint 1200 ember dolgozott ezen, mintegy 2500 illegális szemétlerakót számoltak fel, megtisztították a turisztikai szempontból fontos Balaton és Velencei tó mentén futó vasútvonalakat. Idén itt is tovább folyik a munka, emellett a Tisza-tó környékére, a fővárosra és kilenc megyére koncentrálnak majd.

A fővárosban a közterület-felügyelők figyelik az illegális szemetelőket, ők a kormányrendeletek mellett az érintett kerületek külön szabályozását is figyelembe veszik. A szemetet általában éjszaka rakják le, a felügyelőknek azonban nincs lehetőségük rejtett megfigyelésre, ezért együttműködnek a rendőrséggel, a polgárőrséggel és a különböző társadalmi szervezetekkel. A Fővárosi Közterület-felügyelet és a Fővárosi Közterület-fenntartó között 1996-ban létrejött szerződésben a két szervezet létrehozta a Köztisztasági Szolgálatot. A szolgálat felügyelőinek alapvető feladata a megrendelt szemétgyűjtő edények elégségességének vizsgálata, a kihelyezett szemét elhelyezőinek felderítése, az illegális sitt- és szemétlerakás megelőzése, valamint a lomtalanítási akciók elő- és utókipakolásainak figyelemmel kísérése.

Egy kis számolgatás után gyorsan levonhatjuk a tanulságot: az illegális szemetelés azonban mégsem annyira kifizetődő, már ha a szemetelőt elcsípik. A bírság akár tizennyolcezer forint is lehet tonnánként, de a büntetés kiszabásánál figyelembe veszik, hogy mennyire számít renitens szemetelőnek az illető és mekkora mennyiségtől akart megszabadulni. A büntetés mellett az odahordott szemét elszállításának és ártalmatlanításának költsége is a szemetelő pénztárcáját terheli.

Persze csak akkor, ha tetten érik. Ha nem lehet megállapítani, hogy a szemetet ki vagy kik hordták oda, akkor a szállításról az illegális lerakóként szolgáló terület tulajdonosának kell gondoskodnia. Ha a kupac történetesen közterület, akkor, mint tulajdonosnak, az illetékes önkormányzatnak kell intézkednie.

Van megoldás

És mit lehet kezdeni mondjuk egy házfelújítás során keletkezett konténernyi hulladékkal, ha nem akarjuk egy közterületen lepakolni? Ha a szállítást meg tudjuk oldani, vihetjük a szemetünket egy hulladéklerakó udvarba. Érdemes azonban telefonon érdeklődni a lerakóknál, hiszen nem mindenhol fogadnak például építési hulladékot. Az ár itt a lerakott szemét mennyiségétől, összetételétől függ. Ha valaki rendszeresen jár egy lerakóba, akkor olcsóbban is megússza. A legegyszerűbb azonban talán, ha konténert rendelünk. Egy napra egy három köbméteres konténer körülbelül tizenhárom-tizenötezer forintunkba kerül. Ezt azonban csak az utcán lehet elhelyezni, így előtte az önkormányzattól is engedélyt kell kérni ehhez.

Idén az adófizetők, mint kiemelt költségvetési előirányzatra, felajánlhatják adójuk egy százalékát az illegális lerakók felszámolására. Ehhez a rendelkező nyilatkozaton a 1517-es technikai számot kell megjelölni. Mivel a szövetségnek nincsenek forrásai a kampányra, lapunk felajánlotta segítségét. Az összegyült pénz sorsáról egy, a minisztérium, az önkormányzatok és civil szervezetek képviselőíből álló bizottság fog dönteni.

A zöld kommandó idén harmadszor lendül akcióba. Elöször 2004-ben több mint háromszáz veszélyesnek tartott üzemet ellenőriztek a Környezetvédelmi Felügyelőség és az önkormányzatok szakemberei. 2005-ös és 2006-os akciójuk során szintén a környezetvédelmi szempontból veszélyesnek tartott üzemek és szállítmányok voltak a zöld kommandó célkeresztjében. A múlt héten a Naplás tónál indult az akciósorozat, a Németországból importált szemét ügye kapcsán ezúttal az illegális lerakók ellen. A küzdelemben részt vesznek a felügyelőség munkatásrai mellett a helyi polgárőrök, a közlekedési felügyeletek, a Vám és Pénzügyőrség szakemberei és önkéntes szemétszedők is.