Szakmai cikkek

Ezzel a címmel rendeztük meg már hagyományosnak mondható, ám korántsem szokványos kiállításunkat a Föld Napjától a Madarak és Fák Napjáig a gödöllői Petőfi Sándor Művelődési Központ aulájában.

A júniusi hétvégeken a Hajógyári Sziget idén is gyerekektől volt hangos. Számtalan program segítette, hogy a gyerekek (kortól függetlenül) jól érezzék magukat a szabadban. A rendezvényen nagyon sokan képviseltették magukat: különböző művelődési házak, civil szervezetek, de legfőképp a különböző kereskedelmi cégek megbízott programszervezői várták a kicsiket és nagyokat.

A Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata (KÖTHÁLÓ) – melynek a HuMuSz 2003 óta tagja – nem elégszik meg azzal, hogy ingyenes lakossági tanácsadást végez. Időről időre ráirányítjuk a figyelmet egy-egy környezeti, ökológiai, fogyasztóvédelmi témára. Arról évek óta tudunk, hogy a növényvédelmi állomások a zöldségek és gyümölcsök növényvédőszer-maradékait rendszeresen vizsgálják. Idei országos felmérésünk célja annak kiderítése volt, hogy milyen módon kerülnek nyilvánosságra ezek a mérési eredmények.

Március 1-jén a HuMuSz biciklis futárai minden minisztériumnak eljuttattak egy-egy csomag ajándék újrapapírt, egy „zöld beszerzésekre" buzdító levél kíséretében. A minisztériumok példamutatása nemcsak a szemléletformálás miatt lenne fontos. Az állam komoly vásárló, ha nagy tételû beszerzéseinél „zöld" termékeket - például újrapapírt - választana, akkor a kereslet növekedése miatt az újrapapír mindenki számára olcsóbbá válhatna. Kezdeményezésünkre hat minisztérium már írásban válaszolt

Skandináviában az italcsomagolások 85-90%-át visszagyûjtik lakosságtól, de nem úgy, hogy az emberek önkéntesen színes ufókba dobálják a palackokat, hanem visszaviszik a boltba, ahol pénzt kapnak érte. Hallottak már ilyet?

Szászhúszezer forint. Ennyit akart felszámolni az észak-dunántúli zöldhatóság fénymásolási díjként azoknak a civil szervezeteknek, amelyek a Nyergesújfalura tervezett cementgyár egységes környezethasználati engedélyezési dokumentációjából másolatot kértek. Az Alkotmány szerint, mindenkinek joga van arra, hogy a „közérdekû adatokat megismerje, illetõleg terjessze." (Alkotmány 61.§ (1) bek.).

Amikor a lakás úszik és az alsó lakó üvölt, hogy beázás terjed a plafonján, nem vödröt, lapátot, rongyot kell elõször ragadni, hogy a vizet fölszedjük, hanem a fürdõszobába kell rohanni a csapot elzárni. A környezet- és természetvédelemnek esélye sincs, amíg a túlnépesedést nem sikerül visszafordítani. Simonyi Gyula (Bocs Alapítvány) jegyzete. A Nemzeti Fenntartható Fejlõdési Stratégiához írta hozzászólásként.

"Az nem fordulhat elõ, hogy másra költjük az adófizetõk pénzét!"- mondta Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter a Tiszta Magyarországért Bizottság ülésén június 22-én a HuMuSz Házban. A HuMuSz továbbra is mindent megtesz azért, hogy a felajánlott 1 %-okból az illegális hulladéklerakók felszámolása átláthatóan és hatékonyan történjen.

Az Európai Unió 1973 óta elemzi polgárainak véleményét. Mára oda jutottunk, hogy az Eurobarometer-nek nevezett nagy uniós közvéleménykutató a 27 tagállamban havonta végez felméréseket. A polgárok környezethez való viszonyát 2002-ben 15 tagállamban, 2004 õszén 25 tagállamban vizsgálták. Könczey Réka megkereste a 2004-es kutatás eredményeit, és a hulladékos kérdésekre koncentrálva komoly terjedelmû elemzést írt. Ajánljuk a részletekre nyitott olvasók figyelmébe! A többiek kedvéért röviden összefoglaltuk a legfontosabb megállapításokat.

Magyarországon a szelektív hulladékgyûjtés terén az elmúlt években komoly elõrehaladás történt. A lakosság gondosan válogat, a konténerek szépen telnek. A kukabuvar.hu rendszeres olvasói tudják, hogy a nagy kérdés az, hogy van-e hazai háttéripar a szelektíven összegyûjtött hulladék újrafeldolgozására. Elég, ha a mûanyag PET-palackok példáját említjük, ezeket nem csekély környezeti terheléssel Kínába szállítják újrafeldolgozásra. Ezért lepõdtem meg, mikor elõször hallottam, hogy az Orosházi Üveggyár - mai nevén Egyesült Magyar Csomagolóüveg Kft. a jelenleginél sokkal több üveghulladékot is fel tudna dolgozni. Krasznár Györgyit, a cég minõségfejlesztõ mérnökét Gadó György Pál kérdezte.