Az észak-amerikai indiánoknál hétköznapi étel volt a fenyőtű, Európában sok helyütt gyógyteaként fogyasztották. A legtöbb fenyőféle ugyanis ehető, és ha valakinek van egy kis bátorsága, ki is próbálhatja.
A kontinensnyi lebegő szemétszigetek és műanyagba gabalyodott teknősök látványától még azoknak is lelkifurdalásuk lesz, akik eddig nem érzékelték a szemetelés súlyos hátulütőit. A pár percet használt nejlonzacskók elvileg ártalmatlaníthatók lennének, és a Tiszán lebegő flakonoknak sem szabadna végül megfullasztaniuk az óceáni élővilágot. Gondolhatnánk. Az egyhasználatos-ipar ámokfutásának azonban csak pár évtized kellett, hogy teljesen kicsússzon a kezünkből a kontroll, és ennél is kevesebb időnk maradt, hogy mindezt jóvá tegyük.
Mikroműanyag részecskéket találtak meg nem született csecsemők placentájában, azaz méhlepényében – írta a Guardian. Még nem tudni, hogy milyen egészségügyi hatásuk van a részecskéknek, de kutatók attól tartanak, hogy olyan anyagokat hordozhatnak, amelyek kiválása hosszú távon károsíthatja az emberek szervezetét, felboríthatja a magzat fejlődését. A mikroműanyagot valószínűleg az anya lélegezte be vagy fogyasztotta el a terhesség alatt.
A Parlament megszavazta a kötelező visszaváltást, de a Greenpeace szerint a palackok újratöltése jelentene teljes megoldást.
A vízügyesek szerint évekbe telik elérni a szennyezés előtti állapotot.
A vízlepergető ruházathoz használt szintetikus vegyi anyagokat találtak a hóban a kutatók a világ legmagasabb hegycsúcsa, a Mount Everest közelében. Ezek az ember által előállított perfluoralkil és polifluoralkil vegyületek (PFAS) különböző egészségi problémákat – magas koleszterinszintet, elhízást, daganatos betegségek kockázatát, születési rendellenességeket – okozhatnak, és kockázatot jelenthetnek a túrázókra, hegymászókra, valamint a helyi lakosokra, akik a környék vizét fogyasztják – közölte Kimberley Miner, a Maine-i Egyetem Klímaváltozás Intézetének kutatója, a Science of the Total Environment című tanulmány vezető szerzője.
Műanyaghulladékot alakítanak át kiemelkedő hatékonysággal folyékony üzemanyaggá a Miskolci Egyetem fiatal szakemberei. A motorhajtóanyagon túl keletkezett gáz-melléktermékek fűtőértéke is 40 százalékkal magasabb, mint a lakossági földgázé. Kecsmár Gergő miskolci egyetemistával, a projekt egyik kutatójával beszélgetett a Napi.hu többek között arról, hogyan teremthet új munkahelyeket a technológia, miként segít a környezeten, és a priolízis milyen műanyagok esetében hasznosítható. (A műanyagból üzemanyag technológiák a Nulla Hulladék Hierarchiában a legalsó szinten vannak, azaz az elfogadhatatlan kategóriába tartoznak. Az ilyen jellegű technológiák nem jelentenek megoldást a körforgásos gazdaságra való áttérésben. - a szerk.)
