Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 12 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hiperaktív önkénteseink: Hajdu Kriszti és Fekete Erika

Év: 
2010
Szám: 
Nyár
Szerző: 
Balogh Emese

     Erika és Kriszti csak idén tavasszal jelentkeztek önkéntesnek, de máris rengeteget segítettek nekünk. Jöttek fát pakolni (faelgázosító kazánnal fűtünk), képzésekre ebédet készíteni, kertészkedni, Kukabúvárt postázni, mágnesezni (ezt csak a beavatottak értik) és infopultozni rendezvényekre. Ezúttal őket kérdeztük meg, hogyan s miért is lettek önkéntesek.

Kriszti

     2009-ben kezdődött minden. Kedves barátnőmmel, Erikával elkezdtünk járni a HuMuSz estékre. Egyre érdekesebb és izgalmasabb témákat hallhattunk. 2010-re forrott ki a gondolat: mi lenne, ha tevőlegesen is részt vennénk a csapat munkájában. Az önkéntes munkát szívesen vállaltuk. A fejemben az járt, hogyan tehetnék többet a környezetemért. Adva volt tehát egy szervezet és adva volt rengeteg időm. „Mit tehettem hát!?” – beálltam az önkéntesek sorába. Rögtön egy képzésen vehettem részt, mert a infopultos munkához, amire jelentkeztem, erre szükség volt. Nagyon tetszett a lehetőség, hogy rögtön továbbképezhetem magam. Örülök, hogy így tettem. A tudás mellett az is számít, hogy találtam olyan embereket a „világban”, akik elfogadnak úgy, ahogy vagyok. És ráadásul még kedvelnek is.

Erika

     Számomra nagy öröm, hogy ha önkéntesként is, de dolgozhatok a HuMuSz-nak és részt vehetek a környezetvédelemmel kapcsolatos munkájukban. Már korábban is szerettem volna mélyebb tudást szerezni ebben a témában, így pont jól jött, hogy az önkéntes képzés során sok mindent megtanulhattunk, amivel hitelesebben tudjuk tovább adni azt a szellemiséget, amit a HuMuSz képvisel. Különösen szimpatikus, hogy itt a munkából mindenki kiveszi a részét, tehát mindenki egyenlő.

Balogh Emese

Előbb tegyél!


        „...a világban az első szó a szellemé, mert a szellem a szóval teremtette a világot; az anyagi természetben azonban az első szó nem a szellemé, hanem a tevékenységé. Az elanyagiasodott embernek először jót kell tennie és tennie kell a jót, csak aztán ébredhet benne a jó akarata; és csak a jó tettek által felébresztett jó akarata emelkedhet fel a szellembe és a tudásba. Ez a felfogás a racionalista emberiség meggyőződésével homlokegyenest ellenkezik. A történeti ember azt tartja, hogy először tudni kell és szellemben felkészülni; ezt követi a jóakarat, és a jóakaratból fakad a jó cselekedet. Ez a szókratészi tévedés, amely a dolgok rendjét megfordítja, és nem érti, hogy miért nem követi a jó ismeretét a jóakarat és a jó akaratot miért nem követi a jó tett. Azért nem követi, mert nem is követheti. Az anyagi természetben a tettel kell kezdeni. A tett fejleszti ki a jóakaratot és a jó ismeretét és a jó tudását. Soha senki sem gondolta el előbb a kosarat és a gőzgépet és az igazságot. Először megalkotta és megteremtette és megtalálta. És miután megtalálta, ismerte fel annak jelentőségét, amit tett.”

(Hamvas Béla: Scientia sacra)