Hiperaktív önkénteseink: Hajdu Kriszti és Fekete Erika

     Erika és Kriszti csak idén tavasszal jelentkeztek önkéntesnek, de máris rengeteget segítettek nekünk. Jöttek fát pakolni (faelgázosító kazánnal fűtünk), képzésekre ebédet készíteni, kertészkedni, Kukabúvárt postázni, mágnesezni (ezt csak a beavatottak értik) és infopultozni rendezvényekre. Ezúttal őket kérdeztük meg, hogyan s miért is lettek önkéntesek.

Kriszti

     2009-ben kezdődött minden. Kedves barátnőmmel, Erikával elkezdtünk járni a HuMuSz estékre. Egyre érdekesebb és izgalmasabb témákat hallhattunk. 2010-re forrott ki a gondolat: mi lenne, ha tevőlegesen is részt vennénk a csapat munkájában. Az önkéntes munkát szívesen vállaltuk. A fejemben az járt, hogyan tehetnék többet a környezetemért. Adva volt tehát egy szervezet és adva volt rengeteg időm. „Mit tehettem hát!?” – beálltam az önkéntesek sorába. Rögtön egy képzésen vehettem részt, mert a infopultos munkához, amire jelentkeztem, erre szükség volt. Nagyon tetszett a lehetőség, hogy rögtön továbbképezhetem magam. Örülök, hogy így tettem. A tudás mellett az is számít, hogy találtam olyan embereket a „világban”, akik elfogadnak úgy, ahogy vagyok. És ráadásul még kedvelnek is.

Erika

     Számomra nagy öröm, hogy ha önkéntesként is, de dolgozhatok a HuMuSz-nak és részt vehetek a környezetvédelemmel kapcsolatos munkájukban. Már korábban is szerettem volna mélyebb tudást szerezni ebben a témában, így pont jól jött, hogy az önkéntes képzés során sok mindent megtanulhattunk, amivel hitelesebben tudjuk tovább adni azt a szellemiséget, amit a HuMuSz képvisel. Különösen szimpatikus, hogy itt a munkából mindenki kiveszi a részét, tehát mindenki egyenlő.

Balogh Emese

Előbb tegyél!

        „...a világban az első szó a szellemé, mert a szellem a szóval teremtette a világot; az anyagi természetben azonban az első szó nem a szellemé, hanem a tevékenységé. Az elanyagiasodott embernek először jót kell tennie és tennie kell a jót, csak aztán ébredhet benne a jó akarata; és csak a jó tettek által felébresztett jó akarata emelkedhet fel a szellembe és a tudásba. Ez a felfogás a racionalista emberiség meggyőződésével homlokegyenest ellenkezik. A történeti ember azt tartja, hogy először tudni kell és szellemben felkészülni; ezt követi a jóakarat, és a jóakaratból fakad a jó cselekedet. Ez a szókratészi tévedés, amely a dolgok rendjét megfordítja, és nem érti, hogy miért nem követi a jó ismeretét a jóakarat és a jó akaratot miért nem követi a jó tett. Azért nem követi, mert nem is követheti. Az anyagi természetben a tettel kell kezdeni. A tett fejleszti ki a jóakaratot és a jó ismeretét és a jó tudását. Soha senki sem gondolta el előbb a kosarat és a gőzgépet és az igazságot. Először megalkotta és megteremtette és megtalálta. És miután megtalálta, ismerte fel annak jelentőségét, amit tett.”

(Hamvas Béla: Scientia sacra)