Bunkósbot és mézesmadzag a nyerő
A bunkósbot és mézesmadzag taktikával érte el Belgium északi tartománya, Flandria azt, hogy a háztartások szemetének szinte háromnegyedét szelektíven gyűjtik. Magyarországon sehol sem kötelező szétválogatni a hulladékot, ugyanakkor a hulladékkezelésben érdekelt cégek rájöttek: jobban járnak, ha házhoz jönnek a válogatott szemétért, főleg, ha ezért pluszpénzt lehet kérni.
Többet kell fizetnie annak Belgiumban, aki nem szelektíven gyűjti a hulladékot. "A bunkósbot és mézesmadzag taktikáját alkalmazzuk" - így jellemezte Pierre Labouverie, Belgium budapesti nagykövete országa hulladékgyűjtési politikáját egy nemrégiben megtartott környezetvédelmi konferencián, melyet a spanyol-belga-magyar uniós elnökség apropóján tartottak a Mezőgazdasági Múzeumbann a városligeti Vajdahunyadvárban.
A nagykövet a régiós és önkormányzati szabályozás, adópolitika és az információs kampányok, a lakosság meggyőzésének sajátos kombinációjára utalt, melynek eredményeként a Belga Királyság északi felén, Flandriában tizenhét év alatt 72 százalékra tornászták fel a szelektíven gyűjtött hulladék arányát (lásd grafikonunkat lejjebb).
Mi ennek az oka? A konferencia előadói és Labouverie szerint leginkább az, hogy egész Belgiumban, így a flamand régióban is kötelező szelektíven gyűjteni a hulladékot. "Ez a legnagyobb különbség a magyarországi és a belgiumi hulladékkezelési rendszer között. Itt Magyarországon az a jellemző, hogy rá van bízva az egyénre, hogy szétválogatja-e a papírt, a műanyagot, a fémet, és elviszi-e a legközelebbi gyűjtőszigethez" - mondta Labouverie.
Belgiumban különböző színű, áttetsző zsákokba kell gyűjteni a szemétfajtákat, majd a különböző napokon érkező kukásautók sorra összegyűjtik: egyik nap a műanyagot és csomagolási hulladékot, egy másik nap a papírfélét, majd egy harmadik napon a maradékot, amit nem lehet szétválogatni. Ez utóbbiért a Belgiumban élők meglehetősen sok pénzt fizetnek. "A rendszer fontos eleme, hogy a vegyes hulladékért különdíj jár. Ha például valakinek egy eurót kell minden zsák ömlesztett szemétért fizetnie, akkor motiválva van arra, hogy minél inkább szelektáljon" - magyarázta a nagykövet.
illusztráció
A szemétválogatás "csővégi megoldás"
Itthon egyelőre inkább a mézesmadzag taktikája érvényesül. Az egyik legfrissebb példa a budapesti XI. kerület szolgáltatása. Az önkormányzat ingyen szállítja el a szelektált papírt és műanyagot azon társasházaktól, de csak ott, ahol ezt igénylik. Ha a gyűjtés nyomán a lecsökken a ház kommunális hulladéka, akkor a hagyományos kukát vissza lehet adni Fővárosi Közterületfenntartó Zrt.-nek (FKF). Egy darab ömlesztett szemetet tartalmazó, 240 literes kuka ürítési költsége évi 78-234 ezer forintjába kerül a társasháznak, attól függően, hogy egyszer vagy háromszor kell kiüríteni hetente.
"Magyarországon egyik településen sem kötelező a szelektív gyűjtés, ez csak egy lehetőség" - válaszolta kérdésünkre a Hulladék Munkaszövetség, a HuMuSz kommunikációs vezetője, Graczka Sylvia. A hulladékgazdálkodási törvény azt mondja ki, hogy a települési szilárd hulladékért az illetékes önkormányzat köteles gondoskodni, de arról nincs szó, hogy ezt miként oldja meg.
"Egyértelműen hasznos lenne a kötelezővé tétel a HuMuSz szerint, azzal a kitétellel, hogy ez csak amolyan »csővégi megoldás«. Olyan termelési folyamatokat, fogyasztási szokásokat kell inkább kialakítani, melyek révén nem vagy a jelenleginél sokkal kisebb mértékben keletkezik hulladék" - tette hozzá Graczka Sylvia.
Ugyanannyit fizetünk egy kiló szemétért, mint negyvenért
Jelenleg tehát vegyes hulladékgyűjtési rendszer alakul ki Magyarországon: a közterületen kialakított szemétszigetek mellett néhány településen helybe jönnek a szemétért. Az üzemeltetők szerint a köztéri szigeteket négy-ötmillió ember éri el, attól függően, hogy az is elérésnek számít-e, ha valakinek egy kilométert, vagy akár többet kell gyalogolnia azért, hogy eldobja a szétválogatott szemetet.
"Mostanában fogadták el a begyűjtésre kötelezettek, hogy sokkal hatékonyabb, ha házhoz mennek. A probléma viszont az, hogy pénzt kérnek azokért a zacskókért, zsákokért, amikbe szét kell válogatni a szemetet. Eddig legalább különdíj nem terhelte azt, aki hajlandó volt elvinni a hulladékot a gyűjtőszigetig. Kaptunk is értetlenkedő leveleket, amelyekben az emberek ezt a pluszdíjat kifogásolják" - ismertette a szemétkezelésben végbemenő változásokat Graczka Sylvia.
További gond, hogy jelenleg egységes a szemétdíj, attól függetlenül, mi kerül a kukákba. Óriásiak a területi különbségek is: van olyan háztartás, ahol évi 4000, de van olyan, ami évi 100 ezer forintot fizet attól függően, hogy az önkormányzat mennyire előnyösen szerződött a szolgáltatókkal. Az is befolyásolja a szemétdíjat, hogy az illető település milyen távol esik a hulladéklerakóktól - ez 2009 óta érzékeny kérdés, miután a lerakók mintegy felét bezárták, mert nem feleltek meg az uniós előírásoknak.
A jó megoldás a hulladéktípusonként eltérő szemétdíj bevezetése lenne a HuMuSz szerint, de legalább az, hogy pontosan annyi szemét elszállításáért fizessenek a háztartások, mint amennyit a kukába helyeztek. Ez utóbbira az intelligens kukák bevezetése a megoldás: a tartályra azonosítóchipet szerelnek, majd a mérleggel felszerelt kukásautó a leolvasás után pontosan leméri, mennyi benne a szemét, így aztán annyi kiló szemét után jön a számla, mint amennyit elszállítottak. "Mi azt javasoljuk, a vegyes, tovább nem hasznosítható hulladék elszállítása legyen a legdrágább, a szelektív hulladék pedig a legolcsóbb vagy legyen egyenesen ingyenes" - tette hozzá Graczka Sylvia.
Áramot termelnek a szemétégetők
Ha összevetjük a magyarországi helyzetet a flandriaival, látható, hogy a belgiumi régióban azért olyan magas a szelektíven gyűjtött szemét részaránya az összes nem ipari hulladék között, mert ott a folyamat 1981-ben indult be. Bevezetésének fő oka a holland és a német minta követése mellett az volt, hogy a sűrűn lakott országrészben kezdtek betelni a szemétlerakók, és a szemétégetők kapacitását is kihasználták. Magyarországon viszont még nincs évtizedes múltja sem a szemét szétválogatásának: az első száz szelektív szemétgyűjtő sziget 2003 decemberétől működik a fővárosban.
Ilyen szigeteket egyébként a flandriai önkormányzatok is működtetnek - mondta el a Mezőgazdasági Múzeumban tartott konferencián Anne Vandeputte, a tartomány hulladékügyi hatósága, az OVAM vezetője; ám az újrahasznosítható hulladéknak csak felét nyerik vissza szemétgyűjtő szigetek hálózatában. A szigeteken főleg üveget gyűjtenek, a házak körül, a kiskertekben keletkezett zöldhulladékért is házhoz jönnek - és arra biztatják a lakosságot, komposztáljon belőle annyit, amennyit csak lehet. A zöldhulladékot biogázüzemekben hasznosítják.
Hol gyűjtik házhoz menve a szelektált szemetet?
Házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés Biatorbágy, Pécs és Székesfehérvár egyes körzeteiben működik. Budapesten az FKF négy kerületben viszi el a háztól a szelektív hulladékot, együttműködésben az önkormányzatokkal. Elsőként a szolgáltatás a VII. kerületben indult 2005 novemberében, majd 2008 novemberétől a XI. kerületben, a gazdagréti lakótelepen folytatódott. 2009 júliusától az V. kerület következett a Lipótvárossal, és a XIII. kerület Újlipótvárossal. Világszerte egyébként a szelektív szemétgyűjtés kötelezővé tétele a trend. Ilyen például San Francisco nulla hulladék terve: jelenleg már muszáj szelektíven gyűjteni, de még nem büntetik azt, aki ennek nem tesz eleget; Dániában is vannak példák a kötelezővé tételre.
"A fő célunk egyébként a megelőzés, vagyis azt szeretnénk tudatosítani, hogy a lakosság minél kevesebb szemetet termeljen, vásároljon ésszerűbben. A második lépés a szemét újrafelhasználása, komposztálása. Ha ez sem megvalósítható, akkor égetünk, de olyan égetőművekben, amelyek áramot termelnek. Jelenleg tíz égető évente 1,13 millió tonna hulladékot képes feldolgozni. Amennyiben a szemetet égetni sem lehet, lerakjuk, ám ez csak az utolsó körben kerülhet szóba" - magyarázta Anne Vandeputte.
Mindezt a flamand tartomány szemétadóból finanszírozza, ezt egészíti ki a nem szelektíven szemetelők különdíja. A válogatás hatékonyságát a kukásautók kezelői figyelik. A papírt meg a csomagolási hulladékot eltérő színű, áttetsző zsákokba kell gyűjteni, ám ha észreveszik, hogy a lakó mégis összekeverte a szemetet, akkor azt a zsákot nem viszik el. Átlagosan egy 2,8 fős flandriai családnak évi 220 eurójába (60 ezer forintba) kerül a szemétkezelés.
"Mindezzel együtt tény, hogy a hatmilliós tartományban 445 fő/km2 a népsűrűség, míg a tízmilliós Magyarországon 108, tehát mi egységnyi területről több ember szemetét tudjuk begyűjteni" - mondta Vandeputte.
