Legfontosabbnak a megelõzést tartja Wageningen önkormányzata, s ennek érdekében a helyi újságon, alkalmanként szórólapokon, illetve az évente minden postaládában megjelenõ Hulladéknaptáron keresztül tanácsokkal látják el a lakosságot, pl. felhívják figyelmüket a csomagolási hulladék csökkentésének módjaira (befõtt, konzerv helyett friss áru). Ezen kívül mosható textilpelenka vásárlása esetén kifizetik a szülõknek a pelenka árát.

A városlakók számára tíz évvel ezelõtt adták ki szórólapjukat "Zöldhulladék: túl értékes ahhoz, hogy csak úgy kidobjuk" címmel, egy új program kezdeteként. Ebben leírták, hogy minden egyes lakos évente 400 kg szemetet dob ki, s ennek nagyjából felét zöldség- és gyümölcsmaradvány, száraz kenyér, ételmaradék stb., úgynevezett zöldhulladék teszi ki, amelybõl értékes komposzt nyerhetõ, ha külön gyûjtik, ez pedig nemcsak a környezetnek, hanem a város költségvetésének is jót tesz. Ennek érdekében a zöld hulladék gyûjtésére szolgáló vödröt adtak a lakóknak, mostanában pedig néhány tömbházban kiegészítik mindezt egy "bio-tasakkal", amely polietilén helyett kukoricakeményítõbõl készült, s arra buzdítják a lakosságot, hogy szerves hulladékukat ebbe gyûjtsék, majd ezzel együtt dobják a zöld színû konténerbe. Azt remélik, hogy e lépésnek köszönhetõen többen vesznek majd részt a zöldhulladék szelektív gyûjtésében.

2001. eleje óta a kertes házban lakók olcsón juthatnak hozzá nagy méretû kerti komposztáló edényhez, amelyet az önkormányzat tamogatásával házhoz is szállítanak. Jelenleg körülbelül 2000 háztartásnak van ilyen edénye, tehát a lakosság 15 százaléka saját maga komposztálja szerves hulladékát. A kertekbõl származó nagy méretû ágakat, nyesedéket a normál zöldhulladéktól külön, elõzetes telefonos kérésre, ingyenesen szállítják el a házaktól.

A szelektív hulladégyûjtés elõsegítése érdekében a Hulladéknaptárból (a külföldi lakosságra való tekintettel ezt angol és arab nyelven is kiadják) bárki megnézheti, hogy a háza elõtt álló konténereket a hét mely napján szállítják el, s mely napokon, illetve hol van lehetõsége a speciális hulladékfrakcióktól megszabadulni.

A zöld színû konténerbe gyûjtik a szerves, a szürkébe pedig a nem újrahasznosítható (mûanyag, pelenka, kombinált) hulladékot, amely nem tartalmaz építési törmeléket és veszélyes összetevõket.

A veszélyes hulladékokat (szárazelemet, gyógyszert, fénycsövet, festéket, hígítót, fáradt olajat és egyebeket) a lakosság az ezeket begyûjtõ "Milieubus"-hoz viheti el, amely a hét meghatározott napján a város bizonyos pontjain lelhetõ fel. A használt sütõolajat és állati zsiradékot nem tekintik veszélyes hulladéknak, ezeket saját csomagolásukban a normál vegyes szemetesbe (szürke konténerbe) kell tenni.

A tönkrement háztartási elektromos gépek (televízió, számítógép, hûtõgép, vasaló, konyhai kisgépek stb.) közül a kisebb méretûeket a Milieubushoz vihetik, a nagyobbakat pedig (hasonlóan a fémekhez) telefonos egyeztetés után (díjmentesen) szállítja el a cég a ház elõl. Egy tavalyi jogszabály értelmében, Hollandia egész területén az üzletek kötelesek díjmentesen átvenni a lakosságtól az efféle elektromos berendezéseket, amikor õk újat vásárolnak. A jogszabály azt is elõírja, hogy az új termék vásárlásakor meghatározott összeget kell fizetni az adott termék leendõ újrahasznosításának fedezésére. Ennek érdekében minden hollandiai régió létrehozott egy telepet, ahová az üzletek és a hulladékudvarok elszállítják az átvett elektromos berendezéseket.

A papírhulladékot havonta egyszer, az egyes lakókörzetekben különbözõ társadalmi csoportok (pl. sportklubok) tagjai gyûjtik össze és szállítják el a papírgyárba. A gyûjtés napjáról az adott csoport az év elején kiadott Papírhulladék-naptáron keresztül tájékoztatja a körzetében lakókat, akik e napokon házuk elõtt (a járda szélén) helyezik el az elmúlt hónap során összegyûlt papírt.

Az üveghulladék gyûjtésére a város legkülönbözõbb pontjain elhelyezett 45 konténer szolgál, melyek egy részét a föld alá süllyesztették.

Az építési törmeléket a hulladékudvarban, a textilt pedig utcai konténerekben helyezheti el a lakosság.

A szelektív hulladégyûjtést a lakosok nagy része fegyelmezetten végzi, de idõnként elõfordul, hogy pl. a szerves vagy az üveghulladék közé vegyes szemét kerül (ilyenkor a konténer tartalma a hulladékégetõbe megy).

A hulladék szállítására és elhelyezésére Wageningen és a szomszédos Ede önkormányzata közösen hozott létre vállalatot. A lakosságtól beszedett szemétdíjnak két fajtája van, aszerint, hogy a háztartásban egy vagy több fõ él. Az önkormányzat tehát nem részesíti elõnyben azokat, akik hulladékukat a szelektív konténerekbe gyûjtik vagy komposztálják, azokkal szemben, akik csak a szürke, vegyes konténert használják. A konténerek tartalma a hulladékudvarba kerül, ahonnan az egyes frakciók eljutnak a feldolgozóba, égetõbe vagy veszélyeshulladék-lerakóba. A végeredmény: 2000-ben a wageningeni települési szilárd hulladék 56 százalékát újrahasznosították, 44 százalékát pedig elégették. Lerakásra csak az égetés után visszamaradt salak, illetve a veszélyes frakció egy része került, ugyanis Hollandiában a lerakókat súlyos adókkal terhelik, mert nincs hely újabbak kialakítására.

A hulladékudvarról és az újrahasznosítás lehetõségeirõl a KukaBúvár következõ számában közlök fényképes beszámolót.