Vége a civil szervezetek érdekképviseletének Európában?
Az Európai Bizottság tavaly novemberben közölte a környezetvédelmi civil szervezetekkel, hogy az EU Környezetvédelmi és Klímaügyi Programjából (LIFE) kapott pénzt többé nem használhatják érdekképviseleti és lobbitevékenységekre.
Ezt a változást az Európai Néppárt (EPP) kezdeményezte, és széles körű támogatást kapott a szélsőjobboldali politikusoktól. Az EPP célja ezzel az, hogy visszafogja az új környezetvédelmi és fenntarthatósági szabályozásokat, például a fakitermelés elleni szabályok bevezetését, a farkasok védelmi státuszának csökkentését és a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségek egyszerűsítését.
A LIFE program 2021 és 2027 között 5,4 milliárd eurós támogatást biztosít a környezet védelmére és a fenntartható gazdasági átmenet elősegítésére. A környezetvédelmi civil szervezetek, mint a WWF, Friends of the Earth és ClientEarth, valamint kisebb jótékonysági szervezetek évente 15,6 millió euró támogatásban részesülnek, ami az EU éves költségvetésének csupán 0,006%-át teszi ki. Összehasonlításképp: az 50 legnagyobb vállalati lobbicsoport 2024-ben összesen 200 millió eurót költött uniós szintű lobbizásra, ami komoly kérdéseket vet fel az EU-s döntéshozatal befolyásolásáról.
A tiltás azokra az aktív lobbitevékenységekre vonatkozik, amelyek eddig elfogadottnak számítottak, például EU-s intézményekkel szervezett találkozók vagy érdekképviseleti anyagok biztosítása. A POLITICO szerint tilos lesz az is, hogy az NGO-k bizonyos uniós tisztviselőket célzottan megkeressenek vagy politikai álláspontjukat elemezzék.
Egyensúlyvesztés az érdekérvényesítésben
Az EU eddig a civil szervezetek támogatásával biztosította, hogy a nyilvános vitákban és döntéshozatali folyamatokban minél szélesebb körű részvétel valósuljon meg. A LIFE program lehetővé tette, hogy a civil szervezetek ellensúlyozzák az ipari lobbik befolyását és erősítsék a polgári részvételt.
A támogatási szabályok megváltoztatása azonban drámai módon korlátozza az NGO-k mozgásterét, így kevésbé lesznek képesek ellensúlyt képezni a vállalati érdekekkel szemben. Ez különösen problémás egy olyan időszakban, amikor az EU környezetvédelmi politikája (például a Zöld Megállapodás) egyre inkább háttérbe szorul.
A döntés komoly felháborodást váltott ki, és valószínűleg jogi kihívások elé fog nézni az EU Bíróságán. Sokak szerint ez a politika szembemegy az EU saját demokratikus és fenntarthatósági céljaival, és meggyengítheti a környezetvédelemmel foglalkozó szervezetek szerepét az európai politikai térben.
Forrás: nonprofit.hu
