Ma kezdődik Bakuban a COP29, az ENSZ idei klímakonferenciája

„Az idei COP meglehetősen tematikus. A fejlett országok a fejlődő országoknak ígéretet tettek arra vonatkozóan, hogy finanszírozzák a klímaváltozásból eredő káraik jelentős részét. Ezzel egyidejűleg gyakorlatilag elismerték, hogy a fejlett országok által kibocsátott üvegházhatású gázok a fejlődő országok területén is kiváltanak katasztrofális jelenségeket. A fejlődő országok klímapolitikája részben erre az ígéretre épült” – nyilatkozta az indexnek Toldi Ottó.

Évente 100 milliárd dolláros nagyságrendű összegről volt szó, de az elmúlt 15 évben ez a finanszírozási szint egyszer sem valósult meg. A nyugati országok nem tartották be az ígéretüket, miközben a fejlődő országok ezt egyre hangosabban számonkérik. Az azerbajdzsáni COP ezért klímafinanszírozási konferencia is lesz – fogalmazott a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézetének vezetője kutatója, hozzátéve: az álláspontok megmerevedtek, a nyugati országok pedig szeretnék bevonni a finanszírozásba például Kínát, valamint előbb-utóbb Indiát is.

A vállalások is napirendre kerülnek

Toldi Ottó a konferencia főbb témái közé sorolta:

— A nemzeti klímavállalások vizsgálata, figyelembe véve a 2030-as célokat. Ennek mentén a kibocsátáscsökkentési lehetőségek további növelésére lehet szükség, a megújuló energiahasznosítás és az energiahatékonyság bővítésével.

— A pénzügyi kötelezettségvállalások ellenőrzése. A klímafinanszírozási összegek nem elegendők arra, hogy a károkat fedezzék, és egyben elérhetővé tegyék a klímasemlegességi célokat.

— Pontosabb és globálisan elfogadott mérési eszköz szükséges a klímakárok felméréséhez, egységes, átlátható számítási modellel.

A Klímapolitikai Intézet vezető kutatója a lap arra a kérdésére, hogy a COP-on tett vállalások a gyakorlatban is érvényesülnek-e, hangsúlyozta: „Ezek a célok szabják meg a munka irányát. Az, hogy ezekből mi teljesül, a résztvevők akaratán múlik. A párizsi megállapodás is egy klímakonferencián született meg, ami azóta is mérföldkő, igazodási pont. Glasgow-ban arra vonatkozóan tettek vállalást, hogy kivezetik a szenet az energiaszektorból, történtek lépések ebbe az irányba, az Európai Unió tagállamainak jelentős részében megvolt a terv a széntüzelésű erőművek bezárására, de az elképzeléseket felülírta az orosz–ukrán háború”.

Glasgow-ban az újraerdősítési tervekről is megállapodtak, több állam valóban igyekszik növelni az erdőterületeket. „Arra vonatkozóan is született egy terv, hogy globálisan a háromszorosára növelik az atomenergia-kapacitásokat. Már az Európai Unió is elismerte, hogy az atomenergia fenntartható. Ezek fontos eredmények, hivatkozási alapok, amelyek beépülnek az országok energiapolitikájába. Az egy másik kérdés, hogy számszerűen mi valósul meg, de a szándék világos” – húzta alá Toldi Ottó.

Ki fizesse a klímaváltozás kezelési költségeit?

A kutató a klímafinanszírozással kapcsolatban szkeptikus: „Ha meg is oldódik a finanszírozás, kérdés, hogy a fejlődő országok költségvetésébe kerülve mi történik ezekkel az összegekkel. Sokszor nehezen követhető a pénz útja, nehéz ellenőrizni, hogy valóban a vállalt célokra fordítják-e, vagy csak elnyeli a költségvetés. Az ellenőrzésnek is fontos szerepe van a klímafinanszírozás rendezésében”.

Toldi Ottó arra a kérdésre, hogy Magyarország milyen szinten képviselteti magát a klímakonferencián, elmondta: az államok csúcsvezetői akkor vesznek részt a COP-on, ha meghatározó dokumentum aláírására kerül sor, ilyen volt például a párizsi klímamegállapodás. Ha nincs ilyen a napirenden, akkor a területileg illetékes tárca – ez esetben az Energiaügyi Minisztérium – tisztségviselői képviselhetik a kormányt Bakuban.

A Klímapolitikai Intézet (KPI) az Orbán kormány által többszáz milliárd forintnyi közpénzből kitömött Mathias Corvinus Collegium (MCC) tehetséggondozó intézmény égisze alatt végzi a kormánypropagandába simuló tevékenységét. (greenfo szerk.)

Forrás: greenfo.hu