A véltnél gyakoribb a műanyag környezetünkben

  • 2020. december 15.
  • Enikő
A Szent István Egyetem (SZIE) és a WESSLING Tudásközpont csapata egyértelmű bizonyítékot talált arra, hogy a véltnél legalább háromszor, de akár tízszer is nagyobb lehet a környezetünkben megtalálható mikroműanyagok koncentrációja.

Az egyedülálló eredményekről a Water Research szaklap is beszámolt. A SZIE kutatóinak adatai segíthetnek jobban megérteni a valós környezeti koncentrációk és az eddig mért értékek közötti kapcsolatokat.

 

A mikroműanyagok parányi részecskék, melyek vagy eleve ilyen méretűek (mikrogyöngyök), vagy a környezetbe kikerülő nagyobb hulladékok aprózódásából keletkeznek. Az elmúlt évtizedekben Dr. Kriszt Balázs, a Szent István Egyetem Természeti Erőforrások Megőrzése Intézetének vezetője és munkatársai a független laboratóriumokat üzemeltető Wessling Hungary Kft. szakembereivel karöltve világviszonyban is egyedülálló szabványosítható mintavételi és mintaelőkészítési módszertant dolgoztak ki. A kutatók egy olyan kaszkád beállítású, szivattyúval működtetett rendszert hoztak létre, amely alkalmas a különböző mérettartományú mikroműanyag-frakciók elkülönítésére a természetes vizekből származó mintákból.

 

Az eredmények azt mutatják, hogy a hazai édesvízi rendszereket is érinti ez a típusú szennyezés.

 

A mikroműanyag elterjedéséről világszerte egyre többet tudunk, azonban jogszabályban megfogalmazott határétékek egyelőre nem léteznek, sőt a vizsgálati módszerekre sincsenek egységes szabályok. Fontos lenne a szabványosítható álláspont kidolgozása, rendelkezések megalkotása, azonban ehhez jól definiált, ismert hatékonyságú mintavételi és analitikai módszerekre van szükség. Ebben segíthet a Szent István Egyetem, a Wessling Hungary Kft. és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem együttműködése.

 

A szakértők több ismétlésben, nagy térfogatú modellközeget (2400 liter) hoztak létre különböző típusú mikroműanyagok felhasználásával, majd ebből vettek mintát a saját fejlesztésű szűrőrendszer alkalmazásával.  A kísérletek során kiemelt hangsúlyt fektettek a különböző sűrűségű, anyagtípusú és alakú mikroműanyagok használatára, hiszen céljuk egy környezetileg releváns modell létrehozása volt. A mintavételi rendszereket eltérő áramlási viszonyok között tesztelték, felszíni és mélyebb vízrétegek analizálása során. A kialakított koncepció lehetővé teszi a mintavételi eszköz tényleges mikroműanyag-visszanyerési hatásfokának vizsgálatát, megadását.

 

Összességében elmondható, hogy az áramlási viszonyok szignifikáns hatása nem volt kimutatható, azonban a felszíni mintavétel minden esetben hatékonyabbnak bizonyult a mélyebb rétegek mintázásánál.

 

forrás: https://24.hu/tudomany/2020/12/15/mikromuanyagok-szent-istvan-egyetem-me...