Űrszeméttel működő rakétameghajtó
A Nemzetközi Űrállomáson tesztelik majd azt a rakétát, amely az űrszemétből kivont fémösszetevőből tankol, és a remények szerint lehetővé teszi a Mars-utazást is.
Az ausztrál tervezésű rakétameghajtó rendszert a Nemzetközi Űrállomáson fogják tesztelni egy évig. A technológia lehetővé teheti, hogy a rakéta az űrszeméttel hajtva újratöltés nélkül tegye meg az oda-vissza utat a Marsig, így sokkal környezetbarátabb és költséghatékonyabb, mint a jelenlegi, kémiai alapú rakétahajtómű technológia, amelyhez hatalmas mennyiségű üzemanyagra van szükség.
A titok nyitja a speciális ionhajtűmben rejlik, melyet a Sydney-i Egyetem volta hallgatója, Dr. Paddy Neumann fejlesztett ki két hajdani tanárával (Neumann professzor weboldala itt tekinthető meg).
A meghajtáshoz elsősorban olyan fémeket használ, melyek az űrszemétben és a Földön vannak jelen. Ezek közül a magnézium az egyik leghatékonyabb alapanyag, mely hosszú utakhoz használható, és akkor is, ha az űrhajó súlya rakománnyal bővül. Emellett az alumínium a másik fontos alapanyag, mely újrahasznosíthatóságban az első, és amelyet az űrszemétből vonnak ki. Az alumínium mellett kísérleteznek a hulladékból kivonható szénnel is. A felhasználható anyagok listájában szerepel egy molibdén nevű nehézfém is, melynek nagyon magas az olvadáspontja. Ez a Földön bányászható, és egészen kis mennyiség is sokáig biztosít üzemanyagot. Jelenleg úgy gondolják, ez is szükséges ahhoz, hogy utasokat is szállító űrhajó jusson el a Marsra. (Neumann professzor listája ezeket az űrben is megtalálható anyagokat tartalmazza: molibdén, magnézium, aluminium, szén, titánium, vanádium, ón, bizmut)
A meghajtó tartalmaz egy forró plazmagolyót, mely ionokat lövell ki, a berendezés pedig ezeket az ionokat gyorsítja fel. A szerkezetet eddig csak a földön, az űrbéli körülményeket szimuláló vákuumban tesztelték, így az igazi megmérettetés az lesz, amikor az Űrállomással kikerül az űrbe – a jelenlegi várakozások szerint erre 2018 végéig kerül sor. A rendszert ezután egy éven keresztül szeretnék élesben tesztelni és megfigyelni, hogy pontos választ adhassanak a felmerülő kérdésekre: valójában mennyi energiát termel a hajtómű és mennyi ideig üzemképes, hogyan változik a viselkedése az idő előrehaladtával, és milyen a környezeti hatása.
forrás: hasznositsd.hu
