Újrahasznosítható vagy újrahasznosított?
Először is érdemes néhány alapfogalmat tisztázni, mielőtt belemerülünk a témába. A hulladékgazdálkodáson belül több kezelési mód is létezik, ezeket ún. hierarchiába rendezték annak megfelelően, hogy mely módozatok a legkívánatosabbak környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági szempontból.
Amit mi hétköznapi értelemben újrahasznosításnak hívunk (angol megfelelője: recycling), az az anyagában történő hasznosítás, azaz újrafeldolgozás. Az újrafeldolgozásnak van egy nagyon fontos feltétele, ez pedig a szelektív gyűjtés. Ahhoz, hogy hulladékot újra lehessen hasznosítani anyagában, ahhoz anyag szerint külön kell válogatni. Ugyanis csak papírból lesz ismét papír, ha más is keveredik bele, az lényegesen rontja a hatásfokot, akár meg is akadályozhatja. És természetesen ugyanez igaz a többi frakcióra is. Érdemes kiemelni a műanyagok esetét.
Kevesekben tudatosul, hogy műanyag és műanyag között is nagy különbség van, és nagyon sok típus van belőlük. A csomagolóanyagok között tipikusan 7-et különböztetnek meg, amelyet jó esetben megfelelően jelölnek is az ún. PIC kóddal.
Maga a kód is félrevezető, erre később visszatérünk. A műanyagok jelölése és fajtája sorban:
1 – PET – polietilén-tereftalát
2 – HDPE/PE-HD – nagy sűrűségű polietilén
3 – PVC – polivinil-klorid
4 – LDPE/PE-LD – kis sűrűségű polietilén
5 – PP – polipropilén
6 – PS – polisztirol
7 – OTHER (magyarul: egyéb) – minden más pl. poliuretán, poliamid, de nem tudni pontosan
A jelölés már önmagában is félrevezető, ugyanis az egymásba forduló nyilakkal körbezárt háromszög azt az érzetet kelti, mintha ezek újrafeldolgozott termékek lennének, vagy legalábbis újrafeldolgozhatóak. Azonban a helyzet egyáltalán nem ez. Először is, nem ezzel szokták jelölni azt, ha egy termék újrafeldolgozásból származó anyagból készült. Szomorúan sokszor ezt nem is írják ki, csak sejthetjük a külalakból. Másodszor pedig nem minden műanyag hasznosítható újra anyagában. Ez vagy veszélyessége miatt nem lehetséges (pl. PVC) vagy jelenleg nem létezik rá technológia, ill. nem gazdaságos. Azt, hogy melyik műanyag újrafeldolgozható, az alábbi ábra segít megmutatni (zölddel jelöltük, ami újrafeldolgozható és pirossal, ami nem).
Azt tehát, hogy egy hulladék újrafeldolgozható-e, meghatározza az anyaga. Azonban van még egy fontos tényező. Ez pedig nem más, mint maguk az emberek. Az emberi tényezőtől függ tudniillik az, hogy az újrafeldolgozható anyag valóban újrafeldolgozásra is kerül a szelektív gyűjtés rendszerén keresztül. Ha a papírt, üveget, fémet és újrafeldolgozható anyagból készült műanyagot nem a megfelelő edényzetbe, és megfelelő tisztasággal, helyezzük el, akkor nem fog eljutni egy feldolgozóüzembe. Így nekünk, lakosoknak is nagy felelősségünk van a hulladékgazdálkodásban.
Újrahasznosított-e az újrahasznosítható?
Szemléletformáló aktivitásaink során sokszor feltesszük a kérdést, hogy a hallgatóságból hányan gyűjtenek otthon szelektíven. Mindig nagyon sok lelkes jelentkező van. Azonban utána arra is rákérdezünk, és vásárolnak-e újrahasznosított anyagból készült termékeket? Nagyon kevés kéz marad fent, annál több a kérdő tekintet. Körforgás csak a hurok bezárásával lehetséges, tehát hiába gyűjtjük szelektíven az anyagtípusokat, ha utána a másodlagos anyagokból készült tárgyakat nem keressük a boltok polcain.
Papír esetében könnyű dolgunk van: az újrapapír kinézete jellegzetes, és a gyártók előszeretettel szeretik feltűntetni termékeiken.
A Humusz újrapapír füzete
Azonban más termékek esetében gondban lehetnek a vásárlók. A különböző jelzések között amúgy is nehéz kiigazodni, de ha nincs is feltűntetve, akkor esélyünk sincs kitalálni, milyen anyagból készült (bár az újrahasznosított műanyagnak is van egy jellegzetes kinézete).
Erre a problémára valószínűleg a gyártók is felfigyeltek, és a kommunikációkban egyre gyakrabban jelennek meg az újrahasznosításhoz kapcsolódó kifejezések. Sajnos nem minden esetben megfelelően...
1. Újrahasznosítható samponos flakont jelentett be a P&G
"a Head & Shoulders számára megalkotja a világ első számú újrahasznosítható samponos flakonját, amely 25 százalékban vízparti műanyaghulladékot tartalmaz."
Először is, nagy öröm, hogy felismerik az újrahasznosított alapanyagok felhasználásának fontosságát, és hogy ezt ráadásul egy problémás forrásból nyerik. Azonban mellette azt írják, hogy ez a világ első olyan flakonja, ami újrahasznosítható. Ami persze nem igaz, hiszen a legtöbb samponos, tusfürdős flakon már eddig is újrahasznosítható volt. Ha megnézzük ezeket a flakonokat, jobbára HDPE vagy PP műanyagból készülnek, amit tudunk, hogy újrahasznosítható. Tehát amíg a cikk és a hír nagyon hangzatos, és tartalmaz is környezetvédelmi szempontból előremutató fejlesztéseket, sajnos félrevezető.
2. TESCO Recy-PET
A cikkből kiderül, hogy a legújabb fejlesztés célja, hogy a begyűjtött PET palackok ne Kínában végezzék polár pulóverként (ez a leggyakoribb), hanem itthon hasznosuljon és újra palackok készüljenek belőlük. Ez egy nagyon fontos kezdeményezés, hiszen ez lenne az újrafeldolgozásnak a valós célja, ami sajnos a gyakorlatban ritkán valósul meg. Azonban ennél a kezdeményezésnél is kiszúrtunk egy hibát.
Ha megnézzük a logót, itt is azt látjuk, hogy 100%-ban újrahasznosítható, ami egyáltalán nem utal arra, hogy valóban újrahasznosított alapanyagból készült-e. Holott a kezdeményezés célja elviekben pontosan ez. Mint a samponos flakonoknál, a PET palacknál is az az igazság, hogy az összes többi PET palack is újrahasznosítható. 100%-ban.
Azonban ugyanezt a kommunikációt láthatjuk a NaturAqua esetében is.
Miért tartjuk ezt a fajta kommunikációt problémásnak?
A gyártók esetében nem róhatjuk fel, hogy valótlant állítanának, hiszen igaz az, hogy 100%-ban újrahasznosíthatóak a flakonok. Itt a kérdés az, hogy azokat a vásárlókat, akik kiéhezettek a környezetvédelmi fejlesztésekre, mennyire vezeti félre egy ilyen kijelentés. Hiszen lépten-nyomon azt halljuk, látjuk, mennyire fontos az újrahasznosítás. Vajon megnyugtatja-e a lelkünket az, hogy egy újrahasznosítható terméket vettünk? Bizonyosan. Valóban újrahasznosításra kerül-e? Ez már tőlünk függ. Hiszen hiába újrahasznosítható 100%-ban, ha az nem a megfelelő szelektív kukába kerül, akkor sem fog újrahasznosulni. Ez pedig már a mi felelősségünk.
Te találkoztál már hasonló esetekkel? Oszd meg velünk!
Ha tetszett a cikk és szeretnél több hasonlót, támogasd munkánkat! Köszönjük!
